Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 21 (16. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KUPCSOK LAJOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
98 fedezetet, és ne kényszerítsük őket arra, hogy a bírságok beszedéséből kelljen előteremteni legtöbb esetben a teljes működési költség 3040 százalékát. Ez nem jelenti azt, hogy a bírságolásokra ne lenne szükség azokban az esetekben, ahol a jogszabályokat a vállalkozók nem tartják be, de ezeknek a bírságoknak be kell kerülniük a közköltségvetésbe, és a közfeladatok ellátásához szükséges forrásokat pedig az éves költségvetésben, az ország költségvetésében kell ezen hivatalok és hatóságok számára biztosítani. Ez a tiszta helyzet. Ez nem egyszerűen csak könyvelési kérdés, hanem erkölcsi kérdés, ezért a kormány üdvözli ennek a kis- és középvállalkozásokkal való együttműködést szabályozó jogszabálymódosító indítványnak ezen passzusát is. Köszönöm a megtisztelő f igyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a gazdasági bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Kupcsok Lajosnak, a bizottság előadójának. DR. KUPCSOK LAJOS , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság megtárgyalta a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szól ó 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat, mint az előbb helyesen elhangzott, régi adósságot kíván törleszteni, és ez az adósság a hazai kis- és középvállalkozások irányában áll fönn. Itt a “hazai” szó is hangsúlyo s, mert ezek a vállalkozások, kis- és középvállalkozások itthon dolgoznak, és itthon fizetik az adójukat. A kis- és középvállalkozói szektor súlyánál, a magyar gazdaságban és társadalomban betöltött szerepénél fogva korrekt, európai bánásmódot érdemel és i gényel. Ez a bánásmód, hatósági megközelítés a megelőzésre, az együttműködésre, a jogkövetésre épül, és új típusú hatósági hozzáállást feltételez. A javaslat vitája során kiemeltük és egyetértettünk abban, hogy a hazai kkvk a mindenkori kormány stratégiai szövetségesei. Gazdasági fordulatot e szektor nélkül elérni sem Magyarországon, sem máshol, így a tőlünk fejlettebb országokban sem lehet. A javaslat a törvény preambulumát illetően kiemeli a kkvszektor számarányát a magyar gazdaságban, a munkahelyteremt ésben betöltött meghatározó szerepét és a közteherviselésben való részesedését, megjegyzem, nemcsak maga után, hanem az alkalmazottai tekintetében is. A kkvk száma, foglalkoztatás, munkaadás, közteherviselés - ezek a fogalmak különkülön is igénylik az ed digiektől eltérő hatósági hozzáállást, azonban együttes szerepükkel még inkább aláhúzzák az ügyfélbarát hatósági ügyintézés fontosságát. A hazai kis- és középvállalkozásokban nem lehet csak, nem lehet elsősorban vizsgálandó célszemélyeket látni. Még kevésb é lehet, sőt nem lehet a hatóságok működésében érdekeltséget teremteni a hatóságok hiányzó pénzügyiműködési feltételeinek, a hazai kkvk bírságolásából való fedezetteremtésnek. (19.50) A javaslat új típusú hatósági együttműködésre irányul, ahol a figyelme ztetés megelőzi a bírságot. A vállalkozásfejlesztési tanács, amely nemcsak részt vesz a kkvfejlesztési stratégia kialakításában, de tagjai között megtaláljuk a kormány képviselői mellett az országos gazdasági kamarák, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Agrárkamara, az IPOSZ, a KISOSZ, az OKISZ, az MGYOSZ és a VOSZ képviselőit. Ezek a szervezetek, illetve képviselők a szabályozási környezet kialakítására tett javaslataikkal, a kkvk helyzetét érintő hatástanulmányok előkészítésére tett javaslatai kkal járulhatnak hozzá a szektor helyzetének javításához. Még egy adatra szeretném a tisztelt Ház figyelmét fölhívni. Körülbelül 25 éves késésben vagyunk ezt a jogszabályt illetően. Az Európai Unió kisvállalkozói törvénye, a small business act már az 1980as évek közepén rendezte ugyanezt a kérdést. A gazdasági és informatikai bizottság
