Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 21 (16. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
99 támogatja a törvényjavaslat elfogadását, azt a kkvk helyzetét javító intézkedések egyik kezdeti lépésének tekinti. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypá rti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként Seszták Miklós képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttem szólók kifejtették, és azt gondolom, a Házban itt mindannyian egyetértünk azzal, hogy dolgozni akaró, tudó és megfelelő vállalkozói környezetben lévő kkvk nélkül a gazdasági fejlődés elképzelhetetlen. A nemzeti együttműködés programja egy értelműen célul tűzte ki azt, hogy a kkvk fejlődését elősegítsük, mert úgy gondolom, ebből egyenesen levezethető az, hogy akkor a gazdasági fejlődés is megindul. A most tárgyalt törvénymódosítás az első olyan lépések egyike, amelyhez nem kell külön anyagi forrást biztosítani, csak a szemléletet kell megváltoztatni. Az irány jó. Azt hiszem, ha ma Magyarországon megkérdeznénk a kkvk közül több százat, biztos vagyok benne, hogy a legnagyobb indokként, hogy mi a legrosszabb ebben a vállalkozói környezetben, a z adóterhek után azt mondanák, hát, hozzám megint jönnek az ellenőrök, és biztos meg fognak bírságolni. Tehát biztos vagyok, hogy ebben az összefüggésben a bírságolási gyakorlatot említenék legnagyobb gátló okként. Az országban működő szakhatósági ellenőrz ési szervekkel kapcsolatban lévő vállalkozók mármár havonta úgynevezett bírságalapot képeznek, amikor az adott hóban esetleg költségvetésről beszélnek, hiszen úgyis tudják, hogy biztos jön valaki vagy valamelyik hatóságtól egy ellenőr, és akkor meg fogják bírságolni. Sokan mondják, hogy jobb, ha előre megbeszélik a bírság nagyságát, így legalább hamarabb szabadul az ellenőrzés alól. Erre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy kkvbarát vállalkozói környezet. Ismerek olyan vállalkozót, nemrég panaszolta, pont e módosítás benyújtása előtt, hogy az adott hónapban már négyszer volt nála munkaügyi ellenőr, négyszer kérte be a papírokat, négyszer munkaidőben az összes dolgozójával elbeszélgetett. A végén már azt kérdezte tőle, hogy mit akar - esetleg zárja be a vállalkozását? Eljutottunk oda, ahogy az előterjesztő is mondta, hogy a mai társadalmi helyzetben a kkvk az ilyen bírságokat egy kvázi adónak tartják. Egy olyan adónak, amit azért kell hogy beszedjen az ellenőr, mert az ellenőr munkáját nem a vállalkozá s minősége, hanem a beszedett bírság nagysága határozza meg. Sokan mondták erre, hogy amit beszednek adót vagy bírságot, abból nem premizálnak. Úgy gondolom, egyértelműen ki kell mondani, amit a törvényjavaslat is tesz, hogy nem lehet felhasználni működési költségre az így beszedett bírságokat. Így mindenképp indokolt annak korlátozása és egyértelmű tiltása, hogy a hatóságok bírság kiszabásában való érdekeltsége megszűnjön. A római jog óta tudjuk, hogy a büntetés célja nem lehet sem elrettentés, sem bosszú, főleg nem lehet bevételi forrás. Igenis ki kell mondani egyértelműen azt is, hogy az első esetben elégséges a figyelmeztetés alkalmazása, és vélelmezni kell azt, hogy a figyelmeztetés elégséges arra, hogy az állampolgárokat jogkövető magatartásra késztess e. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló törvényjavaslat, illetve módosítási javaslat az irányvonalat megadja. Az előttem szólók már kifejtették, hogy ez annak csak egy része, ezt megfelelő módon ki kell dolgozni. Kérem képviselőtársaimat, a törvénymódosítás t támogassuk. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Göndör István képviselő úr, MSZP. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) :
