Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 5 (21. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
560 Alkotmánybíróságon, és sajnos azt látjuk, hogy ezek nem vezetnek eredményre. Nem azér t nem, mert ne lenne igaza azoknak, akik beadták ezeket a beadványok az Alkotmánybírósághoz, hanem éppen azért nem, mert az Alkotmánybíróság a nagyfokú leterheltsége miatt nem tudja szerét ejteni annak, hogy ezekben a jogszabályváltozásokban, törvényekben döntést hozzon. Sajnos, ennek az az óriási nagy problémája hosszú távon, hogy azok a társadalmi problémák, amelyekre megoldást próbált találni adott helyzetben a kormány vagy a parlament, azok, ha később, 67 év múlva kerülnek elbírálásra, akkor ezek már csak a történelmet fogják jelenteni, nem fognak lehetőséget adni arra, hogy azok a társadalmi problémák kiküszöbölődjenek, amelyek akkor merültek fel, amikor ezek a jogszabályok megalkotódtak. Tehát hihetetlenül nagy, nagyon nagy jelentősége van annak, hog y az Alkotmánybíróság naprakészen tudjon működni. A FideszKDNP jelen pillanatban beterjesztett egy javaslatot, amely erre próbál megoldást találni. A régi rendszer szerint arra lett volna szükség, hogy a pártok, a frakciók egy bizottságot hozzanak létre, illetve ezek tesznek javaslatot azoknak a személyére, akik alkotmánybíróként felmerülnek, és majd erről, ahol konszenzusra jut a bizottság, ott lehet döntést hozni arról, hogy a parlament megválasztjae alkotmánybírónak, vagy nem. A törvényalkotó eredetile g abból indult ki, hogy az alkotmánybírói státus egy abszolút pártoktól független, pártok fölött álló, a politika fölött álló olyan jogtudósok, olyan közismert jogászok, akiket a társadalom elfogad. Tulajdonképpen ez egy nagyon szép gondolat volt, és nagyo n jó is az, hogyha valóban konszenzus alapján tudnánk megválasztani az alkotmánybírókat, és nem vetődne fel senkiben az a gondolat, hogy egy párt, adott esetben egy kormánypárt képes legyen arra, hogy akár politikai befolyása alá vonja az Alkotmánybíróságo t oly módon, hogy olyan személyeket jelöljön az Alkotmánybíróságba, akikről esetleg tudja, hogy nem fognak szembe menni a párt politikai elvárásaival. Nyilván ezek a félelmek vetődnek fel akkor, amikor egy pártnak van lehetősége arra, hogy az alkotmánybíró kat delegálja a testületbe. Jelen esetben ez a módosítás, amelyet megkaptunk, ez bizony erre enged következtetni, és sajnos, engem kísértetiesen emlékeztet ez a jelenlegi pillanat arra, amikor kaptunk az alkotmányügyi bizottságban egy beterjesztést pontosa n ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan, az alkotmánybírók választásával kapcsolatban az alkotmánymódosításról. Ebben találtunk egy ominózus 2. paragrafust, amelynek az volt a lényege, hogy ezzel a módosítással egyetemben módosul az alkotmány 24. paragr afus (5) bekezdése is, amely kimondta annak idején az egyedüli, az alkotmányban a 4/5öt az alkotmánymódosítással kapcsolatos országgyűlési határozatok vonatkozásában, és ezt nagyon szépen a FideszKDNP becsempészte ebbe a törvénymódosítási, alkotmánymódos ítási javaslatba, és majdnem átment anélkül, hogy erre felfigyeltünk volna. Mit is láttunk mi akkor? Azt láttuk és azt tapasztaltuk - mert sokat vitatkoztunk itt, a Házban is arról , hogy az az ominózus, az alkotmány 24. § (5) bekezdése vajon hatályban va ne még, vagy hatályon kívül került. Aztán utóbb azt a véleményt fogalmaztuk meg, hogy nincs ennek jelentősége, hogy hatályban van, vagy sincs, hanem annak van jelentősége, hogy mi van, milyen szándék húzódik mögötte. 1995ben, amikor ez az ominózus szakas z belekerült az alkotmányba, akkor az indokolásban szerepelt az, hogy a kormánypárt azt szeretné, hogyha az ellenzéknek is érdemi befolyása lenne az alkotmányra, az alkotmány meghozatalára, ne pedig csak kizárólagosan a kormánypárt tudjon alkotmányt hozni. (18.30) Ezt akarta, ezt vette ki akkor a FideszKDNP, és most ugyanezt látom megismétlődni, ezért hoztam fel ezt a példát, mert ugyanezt látom megismétlődni a jelen esetben is. Ez a módosítás azt jelenti, hogy a 4. pont szerint feláll az eseti bizottság, amelybe a Fidesz 8, a KDNP 2, az MSZP 2, a Jobbik 2, az LMP 1 tagot ajánlhat. Azt is látjuk ebből a javaslatból, a 7. pont kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjának jelöltjévé az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta. Ebből kö vetkezik, hogy önmagában a Fidesz már tud javasolni, még a KDNP támogatására sem lenne szüksége, ami elméletileg természetesen megvan, illetve az ellenzéki
