Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 5 (21. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
559 Tehát, amikor az Országgyűlésben a mostani határozatot megalapozó törvényt javasoltuk, akkor a Magyar Szocialista Párt beadott egy módosító indítványt, ami meggyőződésünk szerint megfelel ennek az alkotmányos garanciarendszernek. A mi javaslatunk az volt, hogy az eredetileg beterjesztett 8 tagú, a mostani javaslatban szereplő 15 tagú jelölőbizottság helyett egyfelől legyen egy erre a célra, alkotmánybírák jelölésére létrehozott jel ölőbizottság, de az Alkotmánybíróság tagjaira nemcsak az erre a célra megalakult jelölőbizottság, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a köztársasági elnök is tehet javaslatot, mégpedig oly módon, hogy beállnak, ha úgy tetszik, egy sorba, és eg yszer a bizottság jelöl, az országgyűlési bizottság, az azt követő megüresedésnél az Igazságszolgáltatási Tanács, az azt követő megüresedésnél pedig a köztársasági elnök. Ez egy lényegesen kiegyensúlyozottabb helyzetet eredményezne, és eredményezné azt a k öztársasági elnök által is elvárt következményt és a parlamentben helyet foglaló ellenzéki pártok, és különösen a Magyar Szocialista Pártnak azt az álláspontját, hogy legyen alkotmányos garancia arra nézve, hogy az Alkotmánybíróság pártoktól való befolyás nélkül végezheti a munkáját. Ez a konkrét országgyűlési határozati javaslat, amelyik az elnök által visszaküldött és újra, lényegi változtatás nélkül elfogadott alkotmánymódosításon alapszik, mindösszesen csak annyi változást terjeszt az Országgyűlés elé, hogy a 8 tag helyett 15 tagból áll ez a bizottság. Meglehetősen cinikus ez a megközelítés, hiszen a bizottságból 8 tagot a Fidesz, 2t a KDNP delegál, ezek után - már, ha valaki ismeri a számtant, pontosan tudja, hogy - teljesen ellensúly nélkül marad ebbe n a rendszerben ez az alkotmányos intézmény. Ezért a Magyar Szocialista Párt ezt nem fogja támogatni, sőt még a pontosabb tartalom okán módosító indítványokat is fogunk benyújtani, de az csak egy javító szándékú, jobb megfogalmazást célzó módosító javaslat , nem ettől tesszük függővé az álláspontunkat. Az MSZPnek elvi ellenérzése van, és ellenvéleménye ezzel a határozati javaslattal, ezért a végszavazásnál nemmel fogunk szavazni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai Ján os) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most Gyüre Csaba képviselő úr a Jobbik képviselőcsoportból. Képviselő úr, öné a szó. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizott ság a mai témakör. Az alkotmányról és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, az 1989. évi XXXII. törvény 6. paragrafusa kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, képvisel őkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Volt egy régi rendszer és most van egy újabb rendszer. A régi rendszert lehet bírálni, és igen sok szó esett már itt a tisztelt Házban arról, hogy a régi rendszer elhozott egy olyan időszakot, amikor nem tudták f eltölteni az Alkotmánybíróságot, nem volt arra lehetőség, hogy megfelelő felkészültségű és elfogadottságú alkotmánybírókat delegáljanak az Alkotmánybíróságba, és ezzel sajnos, a magyar alkotmányos rendszer alapjai látszottak meginogni. Nagyon nagy probléma az is, sorozatban látjuk azt is, jelenleg is az Alkotmánybíróság működésében, hogy az ügyek rendkívüli módon elhúzódnak, és gyakorlatilag emiatt az Alkotmánybíróság már nem tudja azt a feladatát betölteni, ami miatt a magyar alkotmányos rend szerint létre jött. Itt elsődlegesen hivatkoznék azokra a jogszabályokra, amelyek megszülettek például az elmúlt 8 esztendőben, és ezen jogszabályok alkotmányos felülvizsgálatára gyakorlatilag nem volt lehetőség. Hiába adtunk be, például a Gyurcsányéra alatt született jogszabályokkal kapcsolatosan, amelyek a demokráciát, a személyi szabadságjogokat, az alkotmányos alapjogokat voltak hivatottak megnyirbálni. Amikor ezek a jogszabályok sorozatban megjelentek, gondolok itt elsődlegesen, amit sajnálatos módon a Fidesz és KD NP is fölkarolt most, a Gárdával kapcsolatos törvények, illetve tojástörvény, egyéb, az alkotmányos alapjogokat megnyirbáló szabályok, amelyeket megtámadtuk sorozatban az
