Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1301 tisztességgel, becsülettel szolgálni a hazát úgy is, ha mellette az ember egyfajta elkötelezettséggel bír a nemzet felemelkedése érdekében, és ehhez nem kell ilyen alkotmánymódosítás, amit előterjesztettek. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsá k Sándor) : Köszönöm szépen. A következő felszólaló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem kívánom megismételni mindazokat az érveket, amelyeket frakcióm tagjai és más frakciók tagjai is megtettek. Utalás szintjén arra, hogy mi módon vérzik ezer sebből ez a javaslat, lehet arra hivatkozni, hogy nincs olyan uniós ország - legalábbis Répássy államtitkár úr a bizottsági meghallgatás során többszöri kérdés utá n sem tudott ilyet találni, két különböző napon tartott meghallgatása során sem , amelyben ilyen megoldás szerepelne. Éppen ezért sorolt magyar példákat arra, hogy hol milyen kizárási szabályok léteznek, csak azt felejtette el hozzátenni, hogy a felsorolá sban egyetlenegy olyan elem sem szerepel, amelyik népképviseleti szerv lenne, tehát a példa mindenképpen rossz volt. Másrészt utalnék arra, hogy - ahogy már szintén sokan megfogalmazták - egyfajta kollektív felejtés vélelmét állítja fel a jogalkotó, illetv e az előterjesztő szeretné, ha a jogalkotó ezt megtenné - egyelőre még itt tartunk, és remélem, ennél nem is megyünk tovább , hogy három év, öt év múlva a titkosszolga elfelejti az információt. Természetesen arról híresek, hogy olyan embereket válogatnak ebbe a testületbe, akik könnyen felejtenek. Ugye ezt önök sem gondolják komolyan, tisztelt előterjesztők? A harmadik olyan igazán problémás pont, amit szintén csak az említés szintjén mondanék - ez is elhangzott már a vitában , hogy miért csak a rendőrség re vagy a honvédség hivatásos állományú tagjaira vonatkozik ez a jogszabály. Hadd kérdezzem meg, hogy mennyivel fűződik kevesebb érdek az igazságszolgáltatás pártatlanságához: az ügyészekre és a bírákra vajon miért nem terjed ki ez a javaslat? A közigazgat ásban dolgozó tisztségviselőkre, alkalmazottakra vajon miért nem terjed ki ez a javaslat? Őszintén remélem, hogy az előterjesztő képviselője választ fog adni erre majd a vita lezárását követően. Mert én úgy gondolom, az, hogy valaki egy fontos közigazgatás i eljárásban hogyan dönt - pártatlanule vagy sem , épp olyan fontos, mint hogy egy rendőrségi eljárásban hogyan dönt. Azt gondolom, vélelmezhetően egy kicsit fontosabb az, hogy egy bíró vagy egy ügyész milyen módon dönt. Rájuk vajon miért nem terjed ki? Azt hiszem, nem az a megoldás, hogy rájuk is ki kell terjeszteni, hanem az, hogy az előttünk fekvő javaslatot visszavonja az előterjesztő. Sokan említették már meg, hogy vajon miért csökkent az ötéves időtartam három évre. Természetesen én is beszélhetnék erről hosszan, de mi egy más megoldást választottunk képviselőtársammal. Úgy gondoljuk, hogy az ötéves időtartam - bármit is mond az előterjesztő, hogy mi volt ennek a változásnak az oka - azért csökkent háromra, mert ez az önök képviselőjét, Borkai Zsolto t érintette hátrányosan. Erről szól a történet és nem másról. Úgy hiszem, ha már ez az egyetlen oka az időtartam csökkenésének, a kollektív felejtés öt évről három évre történő módosításának, akkor egyszerűbben is megoldhatjuk ezt a problémát. Ezért az elő ttünk fekvő javaslathoz képviselőtársammal - nagyon pontosan hivatkozva a rendészeti bizottság mindkét ülésén elhangzottakra - egy módosító javaslatot nyújtunk be, amely szerint az ötéves időtartam maradjon meg, kivéve a Győr megyei jogú város polgármester i tisztjéért indulókat. Ott változhatna ez három évre. Úgy hiszem, hogy ha már a jogalkotói szándéknál tartunk, akkor ez pontosabban fejezi ki a jogalkotói szándékot. S mielőtt azzal vádolnának minket tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy az Országg yűlés munkájából viccet csinálunk, hát nem, önök csinálnak viccet az Országgyűlés munkájából, méghozzá nagyon rossz viccet. Mi a módosító javaslatunkkal mindössze annyit teszünk, hogy a valós előterjesztői szándékot foglaljuk dokumentumba, és ezt tárjuk az Országgyűlés elé. Őszintén remélem, hogy a módosító javaslatunk benyújtása talán önöket is jobb belátásra bírja, talán
