Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1300 Köszönö m a szót, elnök úr. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, létező probléma és létező kollízió jogelvek között, hogy adott esetben egy képviselőjelölt utána visszamegy a rendőrség vagy akár a katonaság kötelékébe szolgálni, miközben mindenki tudja, hogy néhány héttel, hónappal korábban ő egy párt - de akár csak független képviselőjelöltként is indult, de főleg egy párt - képviselőjelöltje volt. Mondom, ez egy létező probléma, azt gondolom, de ennek elsősorban az alkotmányelőkészítő folyamatban lenne helye. Err ől érdemes vitatkozni. Hangsúlyozom, nem érzem sürgető szükségét annak, hogy ezt a dilemmát itt és most oldjuk föl, miközben mondom, az ilyen irányú érvelést én abszolút akceptálom. A moratóriumra ugyanakkor már ilyenféle egyensúly az elvek és alkotmányos jogok között nincsen. Én arra szeretném tisztelettel kérni önöket, hogy azt gondolják végig, hogy ha valóban az az elsődleges politikai cél, hogy attól tartanak, hogy elsősorban a helyi közéletben átpolitizálódik a rendőrség egy önkormányzati, de akár egy időközi országgyűlési képviselőválasztás miatt, tehát hogy egy bukott jelölt visszatér oda közrendőrnek s a többi, akkor van lehetőség az alkotmány 40/B. § alatt - tehát konkrétan a szolgálati törvényre utalok , akkor tessék a szolgálati törvénnyel kapcs olatban olyan kreatív megoldásokat találni, ami lehetővé teszi alapjogkorlátozás nélkül, hogy azt a helyzetet megelőzzék, hogy valakiről a helyi társadalom tudja azt, hogy ő nyíltan egyik vagy másik párt mellett lándzsát tör, és utána visszatér a szolgála ti helyéhez. (18.10) Ha valóban ez az önök problémája, erre lehet találni alkotmányos megoldást az alkotmány módosítása nélkül. Ami pedig az alkotmányos konfliktust, a jogok kollízióját illeti, ennek az alkotmányelőkészítő folyamatban van helye, hogy ezt rendezzük. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percre GaudiNagy Tamás képviselő urat illeti a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. A gondolatívemet befejezve ismét felidézném Szima Judit hozzánk intézett szavait, akit az előző időszakban nagyon súlyosan meghurcoltak szakszervezeti tevékenysége miatt. Egyébként pont a Rekvényiügy bizonyítja, hogy nyugodtan megteheti, ezt biztosítja számára a jelenleg hatályos jogszabály is, a véleménynyilv ánítása miatt mégis meghurcolták. Azt mondja ez a bizonyos indítvány a megfogalmazottakkal ellentétben, hogy a rendőrség politikai befolyásoltságának látszatát például azáltal lehetett volna elkerülni, ha az országos rendőrfőkapitányt az Országgyűlés válas ztja meg adott esetben négyötödös többséggel, és akkor így teljes mértékben elkerülhető lenne annak a látszata is, hogy valamifajta politikai kézi vezérlés uralná a rendőrséget. Ezzel szemben ez a bizonyos előterjesztés szerinte az ötvenes éveket idézi, ti ltakozását fejezi ki a TMRSZ ezzel szemben, és felhívja a figyelmét minden polgárnak arra, hogy ezzel szemben tiltakozzanak, mert ez a diktatúra felé vezető út. Egy történelmi példát szeretnék még felhozni, egy nagyon szép történelmi dokumentumból szeretné k idézni. Kezemben van a Katonai Zseblexikon 1939es kiadása. Akkor született egy nagyon szép honvédelmi törvény, amely a mai napig is mintaértékű lehet számunkra. Lázár János azt mondta, hogy abban az időszakban át volt politizálva a honvédség, és ezért s zörnyű sorsra jutott az országunk. De hát nézzük már meg, hogy mi volt a honvédelmi eskü lényege! A mai napig is bőven elég lenne ezt a szempontrendszert számon kérni a rendvédelmi és honvédelmi dolgozókon, illetve állományban levőkön. “Haza- és nemzetelle nes vagy olyan irányzat szolgálatába, ami a honvédség vagy az ország más fegyveres testületének fegyelmét aláásni igyekszik, nem lépünk, semmiféle titkos társulatnak tagjai nem vagyunk és nem leszünk, minden szolgálati titkot híven megőrzünk.” Azt gondolom , ezek az alapelvek a mai napig is vállalhatók, és olyan nagyformátumú honvédelmi minisztereink voltak, mint nagybaconi Nagy Vilmos vagy Lakatos Géza; Mészáros Lázárt már nem is említhetném. Ezek a történelmi alakok megmutatják számunkra, hogy igenis lehet
