Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1282 esetében ez már kevésbé humoros , hogy mondjuk, fegyveres testületek rátelepedjenek a politikai közéletre. A másik oldalon viszont egy konkuráló jog, konkuráló jogelv, hogy itt mégiscsak velünk egyenjogú polgártársak egyik politikai szabadságjogá t, egyik részvételi jogát, a passzív választójogot korlátozzuk. Az a problémám, hogy ebben a törvényjavaslatban nincs igazán megmondva az, hogy mi az a pillanat - azon kívül, hogy tudom, itt forradalom volt, meg új rendszer van, de hogy ezen kívül konkréta n mi az a sürgető szükség , ami miatt most ezt a dilemmát újra fel kell vetni. Mondom, ez egy létező vita lehet, de bocsánat, önök nagyon sok mindent nem mondtak el a saját választóiknak a választási kampányban. Többek között nem emlékszem arra, hogy a Fi desz választási propagandájában lett volna arról szó, hogy a fegyveresek passzív választójogát korlátozni akarják. Lehet erről tisztességgel beszélni. Önök ezt nem mondták meg a választási kampányban, tehát most arra ne hivatkozzanak, hogy a választási kam pányban önök ezt ígérték, mert ez nem igaz. Sejtem a valós okokat, és ez is elég szomorú, hogy ilyen konkrét pártpolitikai küzdelmek indukálnak alkotmánymódosítást. Önök, feltételezem, közelednek az önkormányzati választások, és úgy gondolják, hogy egyes e llenzéki pártokon lehet ütni akkor, hogyha a fegyveresek passzív választójogát korlátozzák. Feltételezem, hogy nem az LMPre gondolnak. (Dr. GaudiNagy Tamás: Az LMPgárdára. - Derültség a Jobbik soraiban.) Igen. De azzal tudom önöket meglepni, hogy a mi s orainkban valóban nincsenek számosan fegyveresek vagy volt fegyveresek, de egy volt rendőrtiszt van a sorainkban, úgy hívják, hogy Rekvényi László, és itt van az a strasbourgi ítélet, amely az ő kezdeményezésére született még annak idején, 1990ben. Gondol om, önök erre óhajtanak hivatkozni, de mielőtt nagyon megörülnének ennek a strasbourgi döntésnek, azért szeretnék ebből idézni, de mielőtt idéznék, nagyon röviden összefoglalnám ennek a végeredményét. Akkor, amikor bekerült ez a 40/B. §, akkor a Független Rendőr Szakszervezet akkori vezetője, Rekvényi László párttársunk elsősorban azt kifogásolta, hogy az akkor hatályba lépett alkotmányos rendelkezés a politikai tevékenységet mint olyat korlátozza. Zárójelben megjegyzem: nemcsak a fegyveres testületek, de a bírák, ügyészek esetében is. Akkor a Rekvényiindítványt a bíróság azzal utasította el, hogy szigorúan tekintettel volt arra a rendkívüli helyzetre, ami 1990 után Magyarországot jellemezte. Tehát arra, hogy Magyarországon 1989. október 23áig olyan pártál lami rendszer volt, ahol át voltak politizálva az erőszakszervezetek, sőt az uralkodó párt egy kvázi magánhadsereget is fenntartott. A fegyveres testületek fogalmába akkor a Munkásőrség is beletartozott. Egy ilyen helyzetben tartotta tolerálhatónak - és ez kiderül a döntésből - ezt a korlátozást, és arra hivatkozik, hogy még egy ilyen esetben is azzal lesz arányos ez a korlátozás, hogy továbbra is joguk van olyan tevékenységek végzésére, amelyek képessé teszik őket arra, hogy politikai véleményüknek és pref erenciájuknak hangot adjanak, és hogy a rendőröknek joguk van - idézet a strasbourgi döntésből - országgyűlési és helyi önkormányzati képviselő- és polgármesterválasztáson jelöltként indulni. Tehát erre a most létező, és most korlátozásra kerülő jogra fig yelemmel… (Dr. Kocsis Máté közbeszól.) Jelöltként indulni? Dehogynem. Az önök javaslata szerint fel kell számolni, erről szól szerintem ez, amit itt önök beterjesztettek, hogy fel kell… (Dr. Kocsis Máté közbeszól.) Bocsánat, képviselő úr, ez két irányba vá g. Egyrészt összeférhetetlennek mondja ki a szolgálati jogviszonyt és a jelöltséget, és azt mondja, hogy ráadásul aki elhagyja a köteléket az utána 3 évig - eddig 5 évig, most 3 évig - nem lehet jelölt. Pontosan a jelenlegi helyzet, hogy ma még ez nincsen, mert még a parlament nem fogadta el, erre a jelenlegi helyzetre figyelemmel, és a '94es történelmi körülményekre figyelemmel tartotta az egyezménnyel összeegyeztethetőnek a 40/B. §nak az akkor hatályba lépő szövegezését a strasbourgi bíróság. Pusztán cs ak arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy Magyarország nagyon könnyen belefuthat egy pofonba; ha nem is háromba vagy kettőbe, de egybe biztosan nagyon könnyen belefuthat Strasbourgban.
