Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
1283 Amiről, azt gondolom, van értelme vitatkozni, az valóban az, hogy a szolgálati jogviszony és maga a jelöltség mennyiben összeférhető. Itt lehet jól érvelni ellene és mellette is. Mi állnánk elébe egy ilyen vitának. Az előbb jeleztem, hogy súlyos érvek szólhatnak amellett, és erre önök is utaltak, hogy adott esetben nem s zül jó vért, hogy valaki, még ha fel is van függesztve a szolgálati jogviszonya, jelöltködik, elindul egy választáson, nem jut be, majd utána visszamegy, miközben helyi rendőr, nyilvánvalóvá válik a pártállása. Ebben önnek igaza van, képviselő úr. Semmifél e ilyen indokolás ezzel a lényeges jogpolitikai vitával kapcsolatban a törvény indokolásában nem olvasható. És még valami: ami a moratóriumot illeti. Az, hogy egy leszerelt ember ne indulhasson képviselőválasztáson, ezzel kapcsolatban végképp érthetetlen é s aránytalan az a korlátozás, amit önök be tudnak vezetni. Egyetlen egy műfaj van, ahol elképzelhetőnek tartom, hogy jogállami indokolást tudunk egy ilyen alkotmánymódosítás mögé tenni, az a nemzetbiztonsági szolgálatok. Mert ott valóban az van, hogy törvé nynél fogva olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezik az illető, ami adott esetben, ha ő jelöltté válik, ténylegesen - és mondom, a nemzetbiztonsági törvénynél fogva - korlátozhatja a választópolgárok demokratikus ellenőrzési jogát, adott esetben információs jogait. Egyébként erre utalva egy módosító javaslatot elő is terjesztettünk. A másik: kizárják az EP, országgyűlési, helyi képviselőválasztáson való indulás jogát, de kizárják a kisebbségi önkormányzati képviselőválasztáson indulás jogát is. Miért? Pont osan tudjuk, hogy a kisebbségi önkormányzatok a hatályos jogrendben nem összehasonlítható közhatalmat gyakorolnak a másik három képviseleti szervvel. Miközben a másik oldalon nem pusztán a passzív választójogot korlátozzuk, hanem korlátozzuk a kisebbségi i dentitásválasztás szabadságából eredő jogokat is. Ezt azért vagyok kénytelen elmondani, mert hiába alkotmányt módosítunk, ebben az esetben is nagyon szigorúan tekintetbe kell venni azt, amit az Alkotmánybíróság gyakorlatában kifejlesztett első alapjogvédel mi teszt sugall, tehát a szükségességarányosság zsinórmértékét egy ilyen alapjogkorlátozásnál igenis tekintetbe kell venni. (17.00) Tehát nem kell elnagyolni differenciálatlanul a honvédség, rendőrség, titkosszolgálatok, illetve a népképviseleti szerv vá lasztásával kapcsolatos jogosítványokat, hanem minden egyes képviseleti szerv és minden egyes homogén csoport esetében ezt külön meg kell vizsgálni. Ezt a mérlegelést önök nem végezték el, így ebben a formában nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot . Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek; elsőként Lamperth Mónika képviselő asszony, MSZP. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Eln ök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az első LMPs megszólalásban Schiffer képviselő úr nagyon jól rávilágított egy másik fogyatékosságára az előterjesztésnek, jelesül a differenciálatlanságra. Amikor alkotmányos jogot korlátoz az Országgyűlés, a kkor patikamérlegen kell azt kimérni, hogy az arányosságot és a szükségességet hogyan tudja bizonyítani. Azt hiszem, helyénvaló az a megkülönböztetés, amelyet a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya, a katonaság és a rendőrség tekintetében a kép viselő úr elmondott. Annál is inkább, mert az elmúlt 20 év tapasztalata is azt mutatja, hogy a pártpolitikai nyomásgyakorlás leginkább talán a két utóbbi területen jelenik meg, és kevésbé a honvédség esetében. De ez egy olyan kérdés, amit é rdemes megvitatni. És ha valaki veszi azt a felelősséget, nem azt mondom, hogy bátorságot, szándékosan mondom, hogy felelősséget, hogy egy társadalmi csoport alkotmányos jogát korlátozza, akkor az arányosság és a szükségesség kérdését, ahogy az előbb is mo ndtam, patikamérlegen kimérve be kell mutatni, hogy az egyes szolgálati csoportoknál, az egész társadalmi csoportnál mi az az érdek, az a társadalmi érdek, szükségesség, ami ezt a korlátozást
