Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1277 tetszik éppen a fideszes oldalon, most a háromnak látunk nagyobb esélyt - visszamenőleg is ilyen korlátozást akar megvalósítani. Az előterjeszt ésben arról sem hallottunk, és azt hiszem, hogy jogosan föl lehet tenni ezt a kérdést, hogy ha a védendő érték az, hogy ezek a szervezetek pártpolitikamentesen lássák el a feladatukat, akkor miért csak erre a területre kívánja ezt korlátozni. Hozzáteszem még egyszer: mi azzal nem értünk egyet, hogy visszamenőlegesen a passzív állománynál is ilyen súlyos korlátozásra kerüljön sor, az alkotmányos politikai alapjogok korlátozására. De akkor joggal föltehető a kérdés, hogy miért pont a katonáknál és a rendőrök nél. Hiszen a Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya az alkotmánybírók, a bírók, az ügyészek esetében is tiltja a politizálást. És hogyha igazak azok az érvek, amelyeket önök itt kifejtettek, akkor azért azt mégiscsak indokolást érdemel, hogy az ügyészek t ekintetében ezt miért nem tartják ugyanilyen fontos érdeknek. És azt is szeretném elmondani, hogy az volt az érzésünk, amikor pénteken benyújtották, hétfőn kicserélték ezt az alkotmánymódosítást, minthogyha egy lakmuszpapírt akarnának a magyar társadalomho z érinteni, hogy megvizsgálják, hogy meddig tart az a terület, ahol még nem mozdulnak meg érzékenyen. Most megpróbálják ezzel a lakmuszpapírral megmérni a társadalmi érzékenységet a rendőröknél, a katonáknál, aztán majd jönnek utána a bírók, az ügyészek, a ztán jönnek a köztisztviselők, aztán a közalkalmazottak. Hol lesz vége ennek a sornak? És nem vették arra sem a fáradságot, hogy egy tisztességes indokolást rakjanak mellé, amiből mindezek nyilvánvalóan kiderülnek. Tehát én azt gondolom, hogy a legfontosab b kérdés az a probléma, hogy a védendő érték, hogy az alkotmányos jogok korlátozása és a visszamenőlegesség, tehát a katonák, titkosszolgálati állományban lévők, rendőrök tekintetében az öt vagy három évre való visszamenőlegességnél hogyan és miként áll fö nn az a társadalmi érdek, amit védeni akarnak. Mert ha valakitől meg akarják vonni az alkotmányos jogát vagy korlátozni akarják az alkotmányos jogát - hozzáteszem, ezt meg lehet persze tenni , ahhoz a másik oldalon egy nagyon fontos társadalmi érdeket kel l fölmutatni, és azt is be kell mutatni, hogy ez szükséges mértékű és arányos módon végrehajtott. (16.30) Ez egyébként más alkotmányos jogok korlátozására vonatkozó alkotmánybírósági döntésekből világosan kiderül. Tehát ö sszegezve: a Magyar Szocialista Párt azt gondolja, és az az álláspontja, hogy a választójog korlátozásának az előterjesztés mértékét tekintve nincs világos oka, nincs olyan erős társadalmi érdek, ami miatt egy jelentős társadalmi csoport alkotmányos politi kai jogait - és itt a visszamenőlegességre szeretnék hangsúlyt fektetni, mert ez egyértelműen erre vonatkozik - bemutassa. Komolytalan is ez az előterjesztés. Ez a lex Borkaiféle módosítás megmutatta, hogy ez sem rendesen előkészítve, sem rendesen végiggo ndolva, sem rendesen végigegyeztetve nem volt. Így alkotmányt módosítani a mi felfogásunkban nem lehet. És arra épít, hogy megméri a társadalmi mozdulást és rezdülést, és ha úgy gondolja, hogy ez nem mutat jelentős nagyságrendet, akkor majd - az a félelmün k - próbálkozik más társadalmi csoportokkal is, próbálkozik esetleg a bírókkal, az ügyészekkel, a köztisztviselőkkel vagy másokkal. Ezért a Magyar Szocialista Párt ezt nem támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet (Taps az MSZP, szórványos taps az LMP padsora iból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló Volner János képviselő úr, Jobbik. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét egy alkotmánymódosítás fekszik előttünk. Nem először és nem utoljára nyúl hozzá a polgári kormány az alkotmányhoz, amit én egyébként különösen azért fájlalok, mert az alkotmány módosítása lassan már egy zoknicsere gyakoriságát idézi bennem, márpedig ennek a jogi alapokmánynak nem az lenne az alaprendeltetés e,
