Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
1268 nemzetközi jog a próbája , hogy milyen más országokban lévő szabályozással vág eg ybe az itteni szabályozás. Egy példát már említett Lázár János frakcióvezető úr, én még hoznék párat, ahol összeférhetetlenséget jelent az ilyesfajta fegyveres testületben vagy rendvédelmi szervben való tagság és a képviselőség vagy a választásokon való in dulás. Én az Egyesült Királyságot említeném, ahol mind a parlamenti, mind az európai parlamenti választásokra ez vonatkozik, Franciaország, Luxemburg, Szlovákia esetében parlamenti vagy európai parlamenti választásra vonatkozik ez a moratórium. Ennél még s zigorúbb a következő országokban a szabályozás, ahol a jelöltséggel is összeférhetetlen, tehát a passzív választójoga teljesen korlátozva van a különböző fegyveres rendvédelmi szervi tagoknak, ez Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta és Span yolország. Külön még arra az egyedi jogesetre hívnám föl a figyelmüket, a Melnyicsenykoügy Ukrajnával szemben. Ebben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy egyértelműen a választhatóságra szigorúbb követelményeket lehet bevezetni, mint a szavazás hoz való jogra. Úgyhogy évek óta a nemzetközi joggyakorlat ebben egyértelmű álláspontot fogalmazott meg - bár bizonyára lesz, aki ezt majd vitatja a vitában , éppen ezért a kormány a jelenlegi javaslatot támogatja, mert a nemzetközi normáknak is megfelel. Köszönöm szépen. (15.50) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. Megad om a szót CserPalkovics Andrásnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Öné a szó. DR. CSERPALKOVICS ANDRÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magam az alkotmányügyi bizotts ág többségi álláspontjának ismertetésére vállalkoztam, hiszen megosztott hozzászólásként a kisebbségi vélemények, amelyek elhangoztak az alkotmányügyi bizottság ülésén, itt is meg fognak történni. Természetesen abban egyetértett az alkotmányügyi bizottság, hogy alkotmányjogilag az mindig egy érzékeny javaslat, hogyha a passzív választójogot egy társadalmi csoport tekintetében korlátozzuk. Mindig meg kell tehát vizsgálni azt, amikor ezt tesszük, akkor azt indokkal tesszüke, és az az indok arányose, illetve önmagában magyarázzae, indokoljae azt, hogy a passzív választójog adott esetben egy adott társadalmi csoportra tekintettel korlátozásra kerül. A többségi véleményt megfogalmazók azt láttuk az alkotmányügyi bizottságban, az előterjesztést olvasva annak i ndokolását is megismerve, hogy itt, ebben az esetben ez az indokoltság mindenképpen fennáll, a passzív választójog indokolt mértékű korlátozása történik. Egyébként önmagában ez a tény is bizonyítja ezt, hogy ma is rendelkezik erről az alkotmány. A mostani benyújtott javaslat ennek a mai rendelkezésnek a pontosítását tartalmazza, egyértelműbb határvonalakat húz, és gyakorlatilag pontosítja azt a kérdést, amiről egyébként itt ez az előterjesztés is szól, ez az előterjesztés is beszél. Ez pedig nem más, mint a z államhatalmi ágak elválasztásának biztosítása, az alkotmány szintjén való garantálása, annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai mint a végrehajtó hatalom gyakorlásában részt vevő t isztségviselők egyben ne lehessenek a törvényhozó hatalmat gyakorló Országgyűlés tagjai. Ezt tágítja ki az önkormányzati választásokra, az európai parlamenti választásokra is a javaslat. Fontos és elhangzott a vita során az, hogy a magyar jogrendszer termé szetesen ismeri a szabad tisztségviselés jogát, de azt más esetekben, más állami tisztségek esetében is korlátozza, vagy éppen összeférhetetlenség alá vonja. Ezek az esetek mind a magyar jogrendszer, mind a nemzetközi példák tekintetében itt, az előterjesz tő előterjesztésében és egyébként a bizottsági ülésen is elhangoztak.
