Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Balczó Zoltán):
1269 Kérdésként felmerült az is, hogyan lehet ezt majd ellenőrizni. Természetesen mindenki pontosan tudja, hogy amikor valamilyen választás során valaki jelöltté válik, akkor összeférhetetlen ségi nyilatkozatot tesz, azaz arról nyilatkozik, hogy fennálle vele szemben olyan összeférhetetlenségi ok, amely akár a jelöltségét, akár később a megválasztását egyébként kizárja. Amikor tehát ezt a nyilatkozatot megteszi, akkor ez egy olyan nyilatkozat, amelyben ő, ha nem a valóságot állítja, akkor részint vele szemben a jogi következmények fennállnak, másrészt pedig vele szemben az összeférhetetlenségi eljárás egyébként megindítható, kezdeményezhető. Tehát azt gondolja az alkotmányügyi bizottság többség i véleményét megfogalmazó képviselők csoportja, hogy ez a probléma sem áll fenn ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban. Összességében tehát az előterjesztés kellő indokkal szól arról, hogy miért történik meg a passzív választójog korlátozása, ezért az alko tmányügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta, és támogatja az előterjesztést és a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm a felszólalást. Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét két előadó megosztva ismerteti, összesen ötperces időkeretben. Elsőként megadom a szót Lamperth Mónikának. DR. LAMPERTH MÓNIKA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottságban szóvá tettem, és a Magyar Szocialista Párt álláspontjaként elmondtam, nehezményezzük, hogy mintegy másfél hónap alatt hatodszor módosítunk alkotmányt, és ennél az alkotmánymódosításnál egyetleneg y alkalommal sem volt módunk köszönteni az előterjesztőt az alkotmányügyi bizottság ülésén; sem Lázár képviselő úr, sem Kocsis képviselő úr sem az ötéves változatnál, sem a hároméves változatnál nem tette tiszteletét. Azt gondoljuk, amikor alkotmányt módos ít az Országgyűlés, no pláne egy olyan alkotmánymódosítást tesznek az Országgyűlés asztalára, amelyben alkotmányos alapjogokat, politikai alapjogokat korlátoz az előterjesztő szándéka szerint majd a döntéssel az Országgyűlés, akkor az a legkevesebb, hogy a z előterjesztő az érveit és az indokait ott elmondja. Úgyhogy nagy empátiával voltam Répássy államtitkár úr iránt, akire Balsai elnök úr ott ráosztotta a feladatot, közölte vele, hogy ő mint államtitkár nyilván mélyen ismeri az előterjesztők szándékát. De hozzá kell tennem, tisztelt Országgyűlés, hogy amit itt Lázár képviselő úr, frakcióvezető úr előterjesztőként elmondott, ez az érvek között ott, a bizottság vitájában nem jelent meg, úgyhogy egy kicsit setesuta bizottsági ülésre került sor, nem ismerhettük meg az előterjesztő valódi szándékát. (Lázár János: Jobb későn, mint soha!) Ha Lázár frakcióvezető úr ezt értéknek tartja, hogy végre a plenáris ülésen megtudhatom, hogy mi a szándékuk, mert a bizottságban nem derült ki, az előterjesztésből nem derült ki, a jobb későn, mint soha beszólása a képviselő úrnak nagyon szellemesnek tűnik, azonban azt hiszem, az az elvárás, amit az önök miniszterelnöke támasztott, hogy a cinizmust ki kell irtani a politikából, ez úgy súrolja a határát. Összefoglalva tehát: a Magy ar Szocialista Párt képviselői nem látják bizonyítva azt, hogy az alkotmánymódosítás tervezetében a politikai jogot korlátozó rendelkezés arányban áll - és szükséges - azzal a védendő társadalmi céllal és érdekkel, amelyet egyébként itt az expozéban az elő terjesztő megfogalmazott. Ennek részletes indokait a vitában el fogjuk mondani. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót GaudiNagy Tamásnak, a másik kisebbségi vélemény megfogalmazój ának. Öné a szó.
