Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1266 Ennek jegyében azt javasoljuk, hogy az alkotmány egyértelműen és világosan tiltsa meg a politikai szerepvállalást. Erre utaló jel ma is van, de pontosan tudjuk, hogy ez nem érvényesült a gyakorlatban sok alkalommal. Világos és egyértelmű megfogalmazás legyen a politikamentesség tekintetében, és igenis választójogi diszkriminációt javasolunk a politikamentes, civilek á ltal felügyelt és civilek által kontrollált rendőrség, hadsereg és titkosszolgálat érdekében. Úgy gondolom, ez egy nagyon fontos elve a modern demokráciáknak, hiszen azt kérjük az Országgyűléstől, támogassa azt, hogy a választásokon a szolgálati jogviszony befejezése után legalább három esztendőig ne indulhassanak (Közbeszólás az MSZP és a Jobbik részéről: Öt évig.) volt katonák, volt rendőrök és volt titkosszolgák. Tisztelt Képviselőtársaim! Amit még fontosnak tartok és figyelmükbe ajánlok, hogy ez nem töb b annál, mint hogy a jelenlegi alkotmányos rendelkezések továbbfejlesztését javasoljuk a tisztelt Háznak. A tisztelt Ház, egyébként kevesen tudják, de az elmúlt négy esztendőben is foglalkozott a politika és a rendőrség, a politika és a hadsereg viszonyáva l. A honvédelmi és rendészeti bizottság és a kormány többször egyeztetett például az egyenruha, a nyilvános egyenruhaviselésnek mint állami szimbólumnak a körülményeiről. Rengeteg tisztázatlan kérdés van e tekintetben. Szeretném azt is figyelmükbe ajánla ni, hogy egy bajtársiasságra és szolidaritásra alapuló közösségnek kellene lennie a magyar rendészeti szerveknek, ahol az egymás iránti szolidaritás, mint azt a való életből mindannyian tudjuk, megmarad a szolgálati viszony után. Ez alkalmas a befolyásolás ra, ezek az emberek egymással jó vagy rossz értelemben, politikai és üzleti értelemben, jó vagy rossz értelemben, de sokszor egy életen át tartó szövetséget kötnek és tartanak. Szeretném arra fölhívni a figyelmet, hogy a rendőrség egy olyan kérdés, ahol fö lmerül - és a honvédségben is - még a szakszervezetek és az érdekképviseletek kérdése. Én úgy gondolom, hogy a rendészeti és honvédelmi ágazatban különös figyelmet érdemel az érdekképviseletek erősödése. Azt gondolom, ma Magyarországon olyan folyamatoknak lehetünk tanúi, amikor a rendőrség és a hadsereg belső válságának legjobb példája, legjobb iránytűje és visszamutatója az, hogy az elmúlt években nőtt azoknak a száma, akik érdekvédelmi szervezetbe tömörültek, érdekvédelmi szervezeteket alapítottak. Azt go ndolom, hogy az érdekvédelmi szervezeteket is és az érdekvédelmi szervezetek vezetőit is ki kell zárni honvédként, katonaként vagy tikosszolgaként a politikai tevékenységből azért, hogy még hitelesebben tudják képviselni azokat, akik a sorsukat rájuk bíztá k. Ha van erős és van társadalmi jelentőséggel bíró szakszervezeti mozgalom, akkor a rendészeti szerveken belüli szakszervezeti mozgalom mindenféleképpen az, figyelemre és támogatásra érdemes. Az elmúlt években új szakszervezetek alakultak a fegyveres test ületeknél. A Magyar Országgyűlésnek meg kell hallania a szavukat, pontosan tudnia kell, hogy az új szakszervezeteknek minden kritikája figyelmet érdemel, figyelemre érdemes, sőt megalapozott. Észre kell venni azt, hogy ezekbe a szakszervezetekbe olyan rend őrök tömörültek, olyan katonák tömörültek, akik elsősorban tiszthelyettesi beosztásban vagy alacsonyabb rendfokozatban teljesítenek szolgálatot, és ez valódi strukturális problémákról ad tanúbizonyságot. Azért kell a szakszervezetek számára is világossá te nni, hogy nincs politikai szerepvállalás, hogy még inkább tudják szolgálni a rendőrök és a katonák érdekeit, és tudják az érdekeket érvényesíteni. Ezt egy különösképpen fontos rendező elvnek tartom és gondolom. Szeretném arra is fölhívni a figyelmüket, hog y nem példátlan a szolgálati viszony utáni úgymond diszkrimináció, választójogi diszkriminációnak az alkalmazása. A Német Szövetségi Köztársaságban, igaz, gazdasági területen, de alkalmazzák volt katonákra az ilyen típusú diszkriminációkat; talán nem vélet lenül van ilyen nyugati tapasztalat. Az is egy érdekes dolog, hogy vajon a civil kontroll hogyan érvényesülhet. NyugatEurópában elképzelhetetlen az, hogy a hadsereget felügyelő politikai vezető a hadseregből jöjjön, és elképzelhetetlen az, hogy a belügyi területet vagy titkosszolgálatot felügyelő vezető ezekről a területekről aktív tiszti pozícióból üljön át belügyminiszteri székbe vagy honvédelmi miniszteri székbe.
