Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 13 (25. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
1255 hibának nem felel meg, nem alkalmas a műfaj, egy az egyben gyakorlatilag ugyanazt az okfejtést hívtuk segítségül, hiszen hány alkalommal látjuk, hogy bizony ez a kettős mércére való rá világítás sikert ér el. Mert könnyű azt mondani Trianon kapcsán is, hogy jobb lenne inkább elfelejteni, a fájó sebeket ne tépkedjük. De ugye, amikor a holokausztról beszélünk, akkor valahogy ezek az érvek nem hangoznak el sohasem, miként mások érzékenysége sem, amit Trianon kapcsán oly sokszor szoktak hangoztatni. 2004. május 25én tehát benyújtotta, és ahogy Balczó Zoltán kitűnően rávilágított, ha ez állami támogatást, kormányzati támogatást kapott volna, akkor talán néhány hónappal később, az év végén az a népszavazás sem vallhatott volna olyan szégyenteljes kudarcot. Nagyon jól érezte már akkor a Jobbik és Körömi Attila független képviselő, hogy egy ilyen javaslatra szükség van, hogy a nemzettudatot formáljuk. 2006. április 1jére lépek, egy pikáns hír, h add olvassam föl, a Fidesz honlapján - jól hallották, a Fidesz honlapján - megjelenteket: “Miután a Fideszkormány által az iskolákban bevezetett kötelező holokausztemléknap beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, elérkezettnek látjuk az időt, hogy a magy arság nagy tragédiája, Trianon is hasonló megítélés alá essen” - fogalmaz Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. És folytatja is: “Bár utóbbi történelmi tényt nem kérdőjelezheti meg senki, mégis fontosnak tartjuk, hogy a felnövekvő nemzedék tisztában legyen a népünket ért igazságtalansággal és azzal, hogy a határon túli magyarok is nemzetünk egyenrangú polgárai kell legyenek, még ha a határokat el is tolták a fejük felett. Ha a FideszMagyar Polgári Szövetség győz a választásokon, és kormányt is tud alakítani, első intézkedései közt lesz, hogy a közoktatásban elrendeli a június 4ei megemlékezéseket. A Szabadságtéri szovjet emlékmű helyére pedig vissza kell állítani a Trianonszoborcsoportot az országzászlóval.” Aláírás: Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Jól h allották, ez a Fidesz honlapján jelent meg, és fönt is volt jó néhány órán, egy fél napon keresztül, mígnem aztán eltávolították. Azt mondták, hogy meghekkelték a Fidesz honlapját, feltörték a Fidesz honlapját - valamiféle áprilisi tréfa lehetett, hiszen v alóban 2006. április 1jét írtunk. Ennek ellenére a közleményt szinte a teljes magyarországi internetes sajtó megjelentette, egyedül a legolvasottabb jobboldali hírportálon szerepelt egy ilyen lábjegyzet a hír alatt - kuruc.infoszkepticizmus : “Kételkedv e olvassuk Pokorni közleményét, s nem azért, mert április 1je van, hanem mert a Fidesz, azon belül Pokorni Zoltán a Trianonemléknap kezdeményezője. Sokkal inkább lenne hihető számunkra az, ha a polgári párt az általa bevezetett holokausztemléknap munkas züneti nappá nyilvánításáért küzdene” - írta a kuruc.info. (Derültség a Jobbik soraiban.) S valóban, miután erről a médiában ez után az áprilisi tréfa után legalább megindult egy közbeszéd a Trianonemléknapról (Dr. Rétvári Bence: Ki írta? Ki a cikk szerző je?) , Lukács Tamás, a KDNP szóvivője is elhatárolódott. Nemcsak a Fidesz távolította el ezt a közleményt, és határolódott el a Trianonemléknap gondolatától, hanem a KDNP szóvivője is azt mondta: inkább a mindennapi oktatás keretein belül látná szívesen a Trianonnal foglalkozó megemlékezéseket, így szerinte nincs szükség az emléknapra. Hát hogy az órákon mennyire nem lehet hallani Trianonról, a történelemórákon, arra jó példa akár Vona Gábor személyes beszámolója, amit hallhattunk itt a vezérszónoklatában. S ha már történelmi visszaemlékezésnél és Pokorni Zoltánnál tartunk, akkor mutassuk meg, hogy nagyfokú fejlődés van Pokorni Zoltánnál is. Hiszen míg bár egyéni képviselője volt Hegyvidéknek, országgyűlési képviselője, és elment az n+1edik holokausztemlék mű avatására, három vagy négy nappal később az ugyanúgy engedély nélkül felállított turulszobor avatására nem ment el. Amikor kérdezték, hogy vane erről véleménye, hogy le akarják bontani, azt mondta, hogy nincs véleménye, soha nem állt ki mellette. De persze, ahogy polgármesteri ambíciói is megcsillantak, és a hegyvidéki nemzeti érzelmű szavazók előtt is meg kívánta állni a mércét, ezért utána változtatott és fejlődött. Képes igenis a fejlődésre egy Fideszalelnök is, ugyanis a későbbiekben elég komo ly jogi trükköket mutatott be a turulszobor megmentése ügyében. Látta, hogy a szavazói ezt elvárják, és mi nagyon örülünk annak,
