Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MILE LAJOS (LMP):
1175 Nem az ellenzéki pozíció és nem is a bakafántoskodás mondatja velem, hogy az előterjesztés mégis korrekciókra és kiegészítésekre szorul. Enyhén szólva. Ez a nyolc év egy kicsikét megfogott engem, főleg, ha az előterjesztés elég viharos és kalandos előéletét tekintem. Az nem vitás, hogy egy etlen törvénymódosítással nem lehet a vázolt problémahalmazt megoldani, ám ez az előterjesztés még a saját lehetőségeit sem használja ki. Hiányzik belőle a törekvés, hogy átfogóan, rendszerszerűen közelítsen tárgyához. Az előterjesztés különösen támogatand ó területként az úgynevezett látványcsapatsport kategóriájába sorolható sportágakat vonja a módosított törvényszöveg hatálya alá, nevezetesen a labdarúgást, a kézilabdát, a vízilabdát, a kosárlabdát és a jégkorongot - majdnem kézilabdarúgást, vízilabdarúgá st, kosárlabdarúgást mondtam, de mégis kimondtam. Az indoklás jelzi, hogy ezeknek a sportágaknak a nézettsége a legnagyobb, azaz az előterjesztőket bevallottan üzleti, gazdasági megfontolások is vezették az érintett kör rögzítésekor. Ugyanis ezekben a spor tágakban remélhető leginkább a megtérülés, a jövedelmezőség elérése. Adja isten, hogy így legyen! Ám épp az üzleti logika cáfolja a kizárólagosságot. Miért kell kizárni azokat, akik esetleg a kajakkenu vagy az öttusa, vagy az atlétika sikerességéhez akarn ak hozzájárulni vagyoni eszközökkel, pénzzel, beruházással, fejlesztésekkel? Természetesen bármelyik sportágat megemlíthettem volna, csak példaképp soroltam fel éppen ezeket. Ha a megtérülést a látványcsapatsport sportágai ígérik, a támogatói, befektetői s zándék akkor is ezekre mozdul, ha a többit nem zárjuk ki eleve törvényi erővel a kedvezménnyel támogatandók köréből. Akkor miért tennénk ilyet? Ez a megoldás üzleti, gazdasági szempontból tehát nem indokolt. Ezentúl azonban jóvátehetetlen aránytalanságokat okoz. Amennyiben elfogadjuk, hogy a felsorolt öt sportág vonzása eleve nagyobb, tehát jobb eséllyel vesz részt a gazdasági természetű versengésben, már csak a nézettség okán is, akkor viszont mi lesz a többi, a sport egészét más szempontból nézve ugyanoly an fontos sportággal? Ha kizárjuk őket, esélyeiket drámaian tovább csökkentjük. Ugyanis remélem, hogy az öt sportág kivételezettsége csak üzleti megfontolásokat takar, és nem állít fel valamilyen egyéb idétlen, amúgy a sport szellemétől teljesen idegen ran gsort. Így viszont szinte érthetetlen, hogy a nehezebb pozícióval rendelkező sportágakat miért hoznák szinte kilátástalan helyzetbe, hiszen olyan sportágakról is szó van, amelyek már nagyon sok sikert hoztak nekünk, örömöt, büszkeséget okoztak ennek az ors zágnak - jegyzem meg, ránk fér , vagy újdonságuknál fogva ígéretes jövő előtt állhatnak. Az indoklás egy megjegyzés erejéig kitér arra, hogy a kör bővíthető. Ez egy odavetett kitétellel nem oldható meg. Kérdezem tehát: kikre, milyen eljárásban és mikor ak arják az érintettek körét kibővíteni? Az előttünk lévő előterjesztés további kérdéseket is felvet. Az eredeti T/385. számon benyújtott javaslathoz képest lényeges eltéréseket tapasztalhatunk. Abban ugyanis a kedvezményezettség érintette a személyi jövedele madóról szóló törvényt is, hiszen ilyen jellegű adókedvezményeket rögzített a sporttámogatások esetére. Mi az oka, hogy az új előterjesztésből ez kimaradt? Ha ki kellett hagyni, akkor meg mi az oka, hogy az eredetibe belekerült? Az új indítvány javaslatai közül üzleti szempontból a társasági adóról, illetve az illetékről szóló részek értelmezhetők valamennyire, ám itt is van érdekesség. Ha jól értem, az eredeti beadvány szerint illetékmentességben részesültek volna külső befektetők is, amennyiben sporttelep et vagy ilyen célra hasznosítható ingatlant vásárolnak, és megfelelnek a feltételeknek. Az új beadványban viszont már csak az úgynevezett látványcsapatsportba sorolhatók mentesülnek illeték alól, amennyiben ők a vagyonszerzők. Ez hogy jött ki? Akkor most h ogyan is fog érvényesülni az üzleti szempont, a tőke bevonásának elősegítése a sportszerű infrastruktúra kialakításába, fejlesztésébe? Milyen megfontolás vezette az előterjesztőket az eredeti előterjesztés megváltoztatásában? Hiszen ismét ott tartunk, hogy a kedvezményezettek köre a látványcsapatsportra szűkül. Ám egy kicsikét kibújva a törvényszöveg nyakatekert megfogalmazásai alól, újabb kérdés vetődik fel. Az öt felsorolt sportág közül vajon melyiknek van