Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MILE LAJOS (LMP):
1176 reális esélye arra, hogy a jelzett kedvezményt ig énybe vegye, azaz nagy értékű ingatlant vásároljon? Talán egynek, és itt most nem a vízilabdára gondolok. Kérem az előterjesztőket, hogy magyarázzák meg a változtatásokat, vagy azt, hogy miért volt tarthatatlan az eredeti elképzelés, mert jóindulatú megköz elítéssel is legalább a kapkodásra tudok gondolni. Eleve elhibázottnak tartom azt a szemléletet, amely az élsportot, az amatőr sportot és az utánpótlást egymással kizárólagos módon kezeli, ostobább esetekben akár szembe is állítja őket egymással. Megítélés em szerint meg kellene találni a módját annak is, hogy ne csak arra vonatkozhasson az előterjesztő szándéka, azaz ne csak annak nyíljon nagyobb lehetőség a támogatások elérésére, aki a támogatás nyújtásakor az országos sportági szakszövetség országos hivat ásos vagy vegyes, nyílt versenyrendszerében - nemzeti bajnokság - a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében vesz részt, hanem az élsport hátterének erősítése is szerepeljen a célok között, hiszen az életerős amatőr háttér, szí nvonalas iskolai sportolás, szakszerű, általános utánpótlásnevelés nélkül illúzió az élsport eredményességének, színvonalemelkedésének, nemzetközi versenyképességének elvárása. Az előttünk lévő előterjesztés esetében indokolja a megszorítást… - ezt végig sem mondom, mert akkor nem férek bele az időbe. Az előterjesztés szövegének 3. §a és az indoklás is úgy fogalmaz, hogy a támogatást a kedvezményezett szervezet kizárólag a látványcsapatsport személyi feltételeinek megteremtése, javítása vagy az utánpótlá snevelési feladatok ellátása érdekében használhatja fel. Meg kell jegyezni, hogy jelen beadvány az eredetihez képest pontosabban írja le, mire is lehet a támogatást fordítani. Kénytelen vagyok azonban megjegyezni, hogy éppen a 3. § a) alpontja hemzseg a k özpontozási hibáktól. Egyébként sem árt a nyelvhelyességre vigyázni, ám ebben az esetben a trehányság kimondottan értelmezési zavarokat okoz. Jó lenne tehát tudni, hogy mit jelent ebben az esetben a “személyi feltétel”. Vezetők fizetésére, szakértők bevoná sára, esetleg átigazolási díjakra kell gondolnunk? A nyelvtanban csak választó szerkezetként definiált vagylagosság hogyan értelmezendő? Szemantikailag akár azt is megengedi, hogy csak a személyi kiadásokra lehet fordítani a támogatást. Ugye nem akarunk il yet? Akkor viszont rögzíteni kell, hogy a támogatást milyen mértékben köteles a kedvezményezett szervezet az utánpótlásra fordítani - mellétéve a szankciókat is, ha nem így cselekszik. A mostani tervezet kitér az amatőr sportolók jogviszonyá t, a sportiskolák helyzetét, szervezeti elhelyezését, az amatőr sport pozicionálását illető kérdésekre, ígéretes megoldást javasol. A sporttörvény módosítása közben azonban hirtelen azt kell látnunk, hogy a szöveg ihletett hirtelenséggel rendelkezik a Mező Ferenc Sportközalapítvány megszüntetéséről, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány hatásköréből a Gerevich Aladársportösztöndíjjal kapcsolatos feladatokat kivonja. Itt nem ártana egy kicsivel részletesebb, érdemibb indoklás. Tudjuk, hogy itt sok pénz for og. Ennek a ténynek egészen pontosan milyen vonatkozásai is vannak a tervezett átalakításra? A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma 9 tagból áll a tervezet szerint. 7 tagig értem a javaslatra jogosultak kijelölését, aztán kicsit összekuszálódna k az ügyek. A maradék kettőre ugyanis az illetékes miniszter tesz javaslatot, ebből a kettőből egyre a javaslatot tévő miniszternek a diáksport és a főiskolaiegyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot, a maradék egyre pedig senki nem tesz javaslat ot. Én meg arra tennék javaslatot, hogy tessék már elmagyarázni, miért maradt egyedül a miniszter vagy a miniszterelnök ennek az árvának a kijelölésekor. Egyáltalán, miért a miniszterelnök nevezi ki a kuratórium tagjait? Itt is érvényesíteni kell a demokra tikus centralizmus el nem évülő, kifinomult gyakorlatát? A kuratóriumot felügyelő háromtagú bizottságot egyébként az Országgyűlés sportügyekkel foglalkozó bizottsága nevezi ki - hogy minden világos legyen. A közoktatásról szóló törvény módosításával az ált alános iskolai oktatásban kötelezővé tenné a tervezet a heti öt kötelező testnevelési foglalkozást. Hogy kerül ez ide? - kérdezhetnénk, ha keresnénk a kákán a csomót. Ha az élsport preferálását gyengítő egyensúly megteremtése vezette az
