Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - Sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZALAY FERENC (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - CSIZI PÉTER (Fidesz):
1161 szorult. 2002 óta, a Medgyessy- és Gyurcsánykormány időszaka alatt a sport teljesen másodlagos kérdéssé vált, társadalmi szükségessége, fontossága szinte semmi hangsúlyt nem kapott. Ugyanakkor a sportegyesületek száma az elmúlt 20 évben a felére csökkent. Az úgynevezett nagyegyesületek mára teljesen alulfinanszírozottá váltak, működésük teljesen bizonytalan. Harminc százalékkal kevesebb szakosztály működik, hatodára zsugorodot t az igazolt sportolók száma, és a legeslegrosszabb adat, ami szerintem megmagyarázza mai javaslatunk sürgősségét, hogy a diákságnak csupán hat százaléka sportol versenyszerűen. Ennek teljesen egyenes következménye, amit mindannyian látunk, mindannyian tap asztalunk, hogy egyre jobban romlik nemcsak a teljes lakosság, hanem a fiatalok, az amúgy egészséges fiatalok egészségi állapota. Varga László képviselő úrnak azért néhány olyan statisztikai adatot is mondanék, ami az elmúlt nyolc évre vonatkozik. Az elmúl t nyolc év alatt a heti rendszerességgel sportolók aránya 20ról 9 százalékra esett vissza, a legalább havi egykét alkalommal sportolók aránya, szintén csak az elmúlt nyolc évről beszélek, 24 százalékról 16 százalékra csökkent, és az önök által vezetett k ét kormány működésének eredményeként elmondhatjuk ma azt, hogy a felnőtt lakosságnak közel 70 százaléka egyáltalán nem sportol. Azt hiszem, ilyen statisztikai adatok mellett, egy ilyen helyzetben nem kell azt megindokolni, hogy miért kell azonnali sürgőssé ggel egy sport jobbításáról szóló törvényt idehozni önök elé, akár e késői, háromnegyed 1es órában is. Tehát jól látható, hogy ha a látványcsapatsportoknál, az egyesületeknél nincs megfelelő és hosszú távon kiszámítható működés, akkor az igenis kihat a t ársadalomra, a társadalom sporttal kapcsolatos hozzáállására. A látványcsapatsportok léte, fenntarthatósága és fejlődése valóban záloga a magyar sport jövőjének. Az öt látványcsapatsportot érintő társaságiadótörvény megakadályozhatja és megoldhatja a ko rábbi évek óta tapasztalt finanszírozási anomáliákat. Megszűnhetnek, ahogy Bánki Erik képviselő úr is mondta, a színlelt szerződések, hiszen a támogatások csak azokban az egyesületekben, klubokban, cégekben érvényesülhetnek, ahol a törvényes működés biztos ított, ahol mindig el lehet számolni a jövőben a támogatásra nyújtott pénz útjával, nem úgy, ahogy Vágó Gábor mondta, hogy valóban, tudjuk, ez ma már féléves időintervallumban sem lehetséges. Egyetértek Szalay képviselő úrral, hogy a nem fővárosi, a vidéki klubok még inkább kilátástalan helyzetbe kerültek az elmúlt időszakban, hiszen jóval nehezebb a szponzoráció megszerzéséért folytatott harcban a részvételük. Egy jól működő, nézőket vonzó, több szempontból is egy vidéki város életébe kapcsolódó klub azonb an helyi és egyben helyi társadalmi érdek is. Nem arra gondolok, hogy öregbíti egy adott település hírnevét, nemcsak arra gondolok, hogy milyen munkahelyeket teremt, hanem hogy egy jól működő, sikeres egyesület, sikeres csapat mögött minden esetben sikeres utánpótlást is találhatunk. Személyes tapasztalatom, hogy az utánpótlás száma és a csapat eredményessége egyenes arányban növekszik. Az előbb miskolci, akkor most engedje meg, hogy pécsi példát hozzak. Pécsett az öt látványcsapatsportból három az élvonal ban lévő csapattal rendelkezik, egy pedig küzd az élvonalba jutásért. Azt lehet látni, hogy a jégkorongnál 89, ahol egyébként nincs még létesítmény, illetve csak egy szezonális létesítmény van; a vízilabdánál 134, a kézilabdánál 436, a foci esetében 725, k osárlabda esetén, Pécs szempontjából ez a legismertebb sport, 542 a fiatal, igazolt sportolók száma. Tehát csak ebben az öt látványcsapatsportban csak Pécs városában több mint 2 ezer gyermek sportol versenyszerűen. Biztos, hogy nem lesz mindegyikőjükből n emzetközi vagy válogatott szintű élvonalbeli játékos. De megszokják a mindennapos, rendszeres mozgást, hozzászoknak egy csapatmunkához, a konfliktusok kezeléséhez, és ha a 2 ezer gyermek, aki utánpótlásban válogatott, nem minden esetben nyer érmeket, azért azt el lehet mondani, hogy azáltal, hogy a város fontosnak tartja az ő munkájukat, az ő mindennapos mozgásukat, ezáltal éveket nyerhetnek az életükhöz. Hiszen jelenleg az öt látványcsapatsport esetén a 2 ezer gyermeknél az önkormányzatnak kell helytállni a, éppen ezért Pécs városában talán egyedülálló módon, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, ami, hallottuk Varga Lászlótól, hogy a kormányt sújtotta, ugyanebben a nehéz gazdasági helyzetben Pécs városa azt mondta, hogy nem hagyja cserben ezt a 2 ezer gyerme ket, és nem csökkenti a
