Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. június 21 (16. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
105 mihez kell tartaniuk magukat, mire vigyázzanak. Azt hiszem, itt sokat építhetünk nem csak a prompt ellenőrzésre. Kimegy az ellenőr, találkozik a munkahelyen akárkivel - dolgozóval, művezetővel , nem biztos, hogy a felelős emberrel fog beszélni. Tehát fontosnak tartom azt, hogy minden egyes ellenőrzésnél a vezetői felelősség is kidomborodjon. (20.20) Tehát ne úgy legyen egy véletlenszerű ellenőrzés, hogy na, helyszínelünk, és akkor benaplóz a hatósá g valamit, hanem legyen ott az adott egység felelős vezetője, és e tekintetben - megint édesapám példájára utalok - lehet szerintem építeni a vezető becsületére, önérzetére. A legtöbb vezető, felelős vállalkozó jól akarja vezetni a vállalkozását. Nyugodtan akar aludni, és nyugodtan akar a dolgozóinak a szemébe is nézni. Mert azért azt se felejtsük el, hogy ezek a szabályok, amiket - esetenként jólrosszul - a hatóságok ellenőriznek, szolgálják a termelés feltételeit, de ugyanakkor a dolgozók védelmét is. Az t hiszem tehát, hogy egy normális szellemű, az alapvető bizalomra építő működés, amely kiküszöböli mind az ellenőrzöttek, mind az ellenőrzők részéről a bizonytalanságot… - és a bizonytalanságban sajnos sok rossz példa is van. Amikor kiállnak vagy elmennek úgy ellenőrizni, hogy addig megyünk, amíg valami hibát nem találunk - és itt azért fölmerülnek bizonyos rossz gondolatok is , a jóhiszeműség, a vezetői felelősség előtérbe állítása, és ahogy Ertsey képviselő asszony mondta, a további lépések ismerete… Teh át ami itt van, az szerintem támogatható. Kicsit politikai ízű, hogy a választás után gyorsan be kellett hozni valamit, de szerintem érdemes a folytatásra. Szintén említeném, amiben egyszer már volt egyetértés, a közösség kontrolljára gondolok, tehát a köt elező kamarai tagságot, azt hiszem, a parlament kétharmados többséggel, mint a legérintettebbek összefogásának egy lehetősége, szerintem érdemes lenne újra napirendre tűznünk, és ennek keretében ezek a tapasztalatok is, amelyek most alapvetően negatív megk özelítésben kerültek ide, szerintem feldolgozhatóak, és egy előremutató építő gyakorlatot is meg tudunk alkotni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Ékes József képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán arról, amit Józsa István képviselőtársam elmondott; ha mélyebben belegondolunk magába a hatósági rendszerünkbe és az adórendszerünkbe, és az elmúlt 8 év parlamenti vitájába, amik or a gazdaság, az adózás kérdéséről volt szó, ezt nagyon sokszor elmondtuk: egyrészt óriásiak a terhek, másrészt a vállalkozások irányában, a hatósági eljárások milyensége nagyon sokszor megkérdőjelezhető. Pont a múlt héten volt egy olyan döntése a parlame ntnek, ahol az adományok megadóztatását töröltük el, majdhogynem egyhangúlag. Ott is fölvetődött annak a kérdése, hogy a 100 becsületes adományozóból ha egy csibész, akkor nem a 99et kell büntetni, hanem azt az egyet kell elkapni, és azt kell megbüntetni, a 99nek köszönni kell. Ugyanilyen kérdés - ezt a parlamenti vitákban is nagyon sokszor elmondtam , hogy ma Magyarországon a hatósági rendszerünk, ellentétben az osztrák rendszerrel, vagy lehetne sorolni tovább a többi ország hatósági rendszereit, ahol e leve jóval kevesebb van, tehát sokkal kevesebb van, mint Magyarországon, másrészt pedig a magyar hatóságok döntő többsége úgy működik, hogy nem csenget - 50 ezer forint; csenget - 100 ezer forint; átlépi a küszöböt - 300 ezer, és utána úgyis talál valamit. Bosszantó az, amikor egy vállalkozóhoz egy hónapban minimum 6 hatóság megy ki, és mindegyik keresget, kutakodik, és az égadta világon semmit nem talál, csak alapvetően azzal a célzattal, hogy adott esetben kijövünk, és megbüntetünk. Volt olyan vállalkozó, aki felajánlotta a
