Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
803 Tehát a március 30a olyan döntés volt, amely azt a helyzetet teremtette, hogy ha valaki át akarta szervezni az iskoláját vagy az óvodáját, azt lehetett neki mondani, hogy de ember, még nem is tudod, az éves költségvetési rende let nincs elfogadva, te máris át akarod szervezni, milyen felelőtlen magatartás. Így aztán az önkormányzatok, tulajdonképpen pont akkor, amikor a legnehezebb a költségvetési helyzet és az oktatási finanszírozás, akkor fagytak be az átszervezési lehetőségge l. Ezt érzékelve benyújtottunk Botka László képviselőtársammal egy javaslatot - akkor meglehetős érdeklődést váltva ki, hogy egy szocialista és egy fideszes politikus képes közös javaslatot benyújtani , amelynek az volt a lényege, hogy ez az átszervezési határidő tolódjon ki a korábbi időszakra, tehát a határidő változzon meg. Ennek lett egy valamifajta kompromisszuma, a jelenleg is érvényben lévő május 15e. Ugyanakkor a probléma a következő, ami még mindig fennáll: látjuk, tudjuk, a költségvetés katasztr ofális helyzetben van, beleértve egyébként az oktatási finanszírozást és az oktatási normák elszámolását is. Ha most, amikor tudtuk, hogy kormányváltás van, utána derül ki az, hogy pontosan milyen adatokkal, milyen számokkal találkozik egy új kormányzat - mi már az előző költségvetési vitában is elmondtuk, hogy itt a legvalószínűbb egy pótköltségvetés előterjesztése, szükségessé válik, mert tarthatatlanok a költségvetésben a számok , ekkor nyilvánvaló, hogy az önkormányzati intézményfenntartók is lépéskény szerben lesznek. Ugyanakkor nem tudnak érdemben reagálni, hiszen az átszervezés határideje már elmúlt. Ezért teszünk egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy ez a határidő tolódjon ki július utolsó munkanapjáig. Ugyanakkor szeretnék néhány dolgot hangsúlyozni . Számolunk mi is azzal, hogy ez egy átmeneti módosítás. Ennek az oka a következő: ma az oktatási törvény az oktatásiintézményátszervezést rosszul definiálja, minden oktatásiintézményátszervezésnek minősül, ami egyébként az oktatási intézmény alapító oki ratának megváltoztatásával jár. Ez ma a gyakorlat. Ugyanakkor, képzeljék el - megint élő példát mondok , van egy iskola, az iskolának van egy olyan melléképülete, amely nem is azon a telephelyen van, ahol most jelenleg az iskola, de benne van az alapító o kiratában, hogy ezt a melléképületet az iskola tartja fenn. Az önkormányzat úgy dönt, hogy elveszi ezt az iskolától, nem használják, csak pénzbe kerül az iskolának, máshogy akarja hasznosítani. De nem tudja megtenni, mert átszervezésnek minősül, és a határ időből kicsúszik. Tehát szerintünk az lenne a valódi és jó megoldás, hogy az oktatási intézmények átszervezését úgy definiáljuk, hogy az akkor minősül ilyen szoros határidejű algoritmussal megvalósuló átszervezési eljárásnak, ha az a tényleges oktatási fel adatokat, az alapfeladatait érinti. Ha egy szolgálati lakás átminősítéséről van szó, ahol egyébként az udvaros lakik, mondjuk, nem szolgálati lakássá, mert például a megközelítése egyébként sem az iskolából van, csak az iskolával van egy helyrajzi számon, az nem érinti az intézmény alapvető feladatait. Most az a probléma, hogy az oktatási törvény nagyléptékű átalakítására, ahol újraszabályozzuk például az egyeztetési eljárásokat, azt ésszerűsítsük, erre most nincs lehetőség. (14.40) Tehát szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy szükségesnek gondolja mindenki velem együtt, hogy egyébként itt gondoljuk újra az oktatási rendszer és az oktatási rendszer fenntartóinak a szükséges egyeztetési eljárásait a szükséges módosításokkal; definiáljuk pontosabban azt a k ört, hogy mi minősül olyan átszervezésnek, ahol tényleg érdemben kell tárgyalni a diákokkal, a szülőkkel, a kistérséggel, a megyével, a környező településekkel, és a többi, és a többi, de ma minden beletartozik lényegében. És az a probléma, hogy ha ez egye tlenegy munkavállalót hátrányosan érint, és ő elmegy egyébként bíróságra, akkor behaltunk, mert egyébként a bíróság a jogszabályból indul ki, ha jó, ha nem jó. Ezért én a következő javaslatot szeretném mondani önöknek. Tudjuk, hogy ez igazából ideiglenes i ntézkedés. Ezt a részt az oktatási törvényben át kellene írni. Ez viszont, úgy gondoljuk, mindenképpen az új kormány feladata kell legyen, mert ennek az egész újragondolásnak illeszkednie kell az oktatási rendszer esetleges változásaihoz. Tehát nem szerett ünk volna előreszaladni, csak a mostani helyzetben augusztusig, pontosabban július utolsó munkanapjáig szerettük volna azt a
