Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP):
618 Szeretném elmondani önöknek, hogy szemben a szocialista kormányzattal, mi komolyan gondoljuk a washingtoni szerződés min den cikkelyének teljesítését, és itt elsősorban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a 3. cikkelyt kiemelt gondossággal fogjuk figyelemmel követni és teljesíteni. A 3. cikkely kimondja, hogy a felek fenntartják és kifejlesztik egyéni és kollektív véde lmi képességeiket katonai támadással szemben. Tehát itt nem arról van szó, hogy pusztán és kizárólag a NATO potyautasaként csak szövetségeseink haderejére támaszkodhatunk, hanem a saját képességeinket is szeretnénk tisztességesen felépíteni és kiépíteni. N yilván, amire az előbb utaltam, ennek vannak anyagi vonzatai. Sokkal könnyebb dolga lenne a jelenlegi felálló kormánynak, ha önök nem pazarolták volna el azt a sok pénzt az elmúlt időszakban. Utaltam itt az előbb a fölösleges Gripenképességekre és más paz arló intézkedésekre, és nyilván a korrupció felszámolásából megmaradt pénzekre. Remélem, hogy sikerül fejlesztéseket és eredményeket elérnünk ezen a területen is. Komolyan gondoljuk a kollektív védelmet, komolyan gondoljuk az afganisztáni szerepvállalást, tudjuk, hogy a NATO számára ez egy kiemelt jelentőségű ügy. Szeretnénk, ha Magyarország minőségi, nem pedig mennyiségi hozzájárulást erőltetne. Az elmúlt időszakban önök élő erő felajánlást erőltettek, mi szeretnénk ezt minőségi dimenzió felé elvinni. Azt hiszem, hogy ez a NATOszövetségeseink részéről elismerést fog kiváltani. A polgári együttműködés programja egyik fontos célkitűzése a magyar emberek becsületének a visszaadása, a magyar emberek hitének és lelkének a megerősítése. Azt hiszem, hogy a Magyar Honvédség és a magyar katonák becsületének a visszaadását meg kell tennünk, azon az úton elindultunk. Én bízom benne, hogy ebben minél többen partnerek lesznek. Ehhez kérjük az Országgyűlés széles körének a támogatását és természetesen a magyar emberek tá mogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Simicskó képviselő úr. Felkészül Szijjártó Péter képviselő úr és Morvai Krisztina képviselő asszony. Szólásra következik Garai István Leve nte, Magyar Szocialista Párt. DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Itt az idő! Itt az idő, képviselőtársaim, hogy mentsük meg az egészségügyi kormányprogramot. Igen, mentsük meg azt a “kell” kifejezéstől hemzse gő, de a “hogyan, mikor, miből” nélkül betegségben szenvedő kívánsághalmazt, amely visszamutogatva számos durva csúsztatást megtestesítő adatot tartalmaz, míg a jövőt illetően egyetlen számon kérhető, nevesíthető konkrétumot sem. Még egy szerény 400 százal ékos egészségügyi béremelést sem látok benne. Megtudjuk, hogy a szükségletekhez kell rendelni a kapacitásokat, az ellátási kapacitásokhoz pedig elegendő forrást kell biztosítani. Ez tökéletes, oké. A következő oldalon viszont már pont fordítva, a szükségle teket kell összhangba hozni a kapacitásokkal és a finanszírozással, ez már némi fogalom- és képzavar, mert jelenthetné azt, hogy a vakbélgyulladások számát arányosítani kell a rendelkezésre álló szikék számával. Remélem, nem így van. Végképp nem igaz példá ul az a kitétel sem, hogy a szocialista kormány elmulasztotta a járóbetegellátás fejlesztését. 31 milliárd forint uniós forrásból 23 kistérségben épül új rendelőintézet, például a kiskunmajsai műszaki átadása már meg is történt. Míg további 24,6 milliárd forintból 33 jelenleg is működő járóbetegellátó központ fejlesztése valósulhat meg. Én csak azt kívánom önöknek, hogy így tovább, tartsák ezt a tempót. Csak megemlítem, hogy nyolc pólusintézmény, klinika és súlyponti kórház rekonstrukciója történik meg az elkövetkezendő kettő évben 85,2 milliárd forintból, míg a kórházak sürgősségi egységei 20 milliárd forint uniós forrásból fejlődhetnek. Durva csúsztatás az Egészségbiztosítási Alapból való több száz milliárdos forráskivonás állandó emlegetése is olyanform án, ugyanis