Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
610 tanárok, oktatók, a megbízható szakmunkások, az egyetemekről kikerülő, sokoldalúan művelt értelmiség, továbbá a művészeti nevelés, a gyógypedagógia, és még sorolhatnám. Mindezek mára eltűntek vagy eltűnőben vannak. 2002 nyarától kezdve a magyarországi oktatásügy irányítói a nemzeti érdekekkel és több tekintetben az Európai Unió fejleszté si irányaival ellentétes utat követtek és kényszerítettek az iskolarendszer szereplőire, amivel gátolták és visszafordították nemzeti és társadalmi szerves fejlődésünket. Miközben a fejlett világ tisztában van azzal, hogy a társadalom nem boldogulhat akkor , ha nem a morális tartalommal megtöltött tudásra alapozza saját fejlődését, Magyarországon a nyolc év alatt meghozott intézkedések súlyos rombolást idéztek elő. Ahelyett, hogy a gyermeklétszám fogyásának megállítására az óvodák, iskolák, kollégiumok és a közösségi nevelés tereinek megerősítésén fáradoztak volna, súlyos tízmilliárdokat vontak ki az oktatásügy költségvetéséből. Ahelyett, hogy - mint Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején - kiváló iskolákat telepítettek volna a lepusztulóban lévő térség ekbe, bezárták vagy kényszerű összeolvadásra kényszerítették a kisiskolákat. Ahelyett, hogy megbecsülték volna a tanító embereket, szándékosan lerombolták vagy hagyták lenullázni a pedagógusok tekintélyét. Ahelyett, hogy a szakképzést a társadalmi felemelk edés és a gazdaság fejlődésének motorjává tették volna, rossz, összefüggéstelen vagy meg nem hozott intézkedésekkel tartósították a lemaradást és a leszakadást. Ahelyett, hogy a társadalomban elhatalmasodó értékválság megállítására erősítették volna az isk olák nevelőmunkáját, ellenkezőleg, jogalkotásukkal és kommunikációjukkal gyengítették vagy éppen ellehetetlenítették, aminek következtében elharapózott a kötelességmulasztás, a trágár beszéd, a lopások, a verekedések és más súlyos agressziós tünetek. A ter jedő hanyagság és normaszegés már régen túlmutat az iskola falain, az általános közérzetromlás mellett a gazdasági élet normális működését is veszélyezteti. Ahelyett, hogy az oktatási rendszer középpontjává az embert tették volna meg, az utóbbi nyolc évben megerősödött, majd a hivatalos oktatáspolitikában egyeduralkodóvá vált az az irányítási filozófia, amely csak költségvetési tételnek és szolgáltatásnak tekinti az oktatási rendszer működtetését, és a humán szférától idegen közgazdasági, minőségirányítási, mérési, értékelési, elszámoltatási mechanizmusokat érvényesít és kényszerít rá. Az eredmény a minden területen jelentkező színvonalromlás. Ahelyett, hogy a tanítás tartalmát a nemzeti és az egyetemes kultúra továbbvitelének és fejlesztésének szolgálatába állították és az iskolai tanulás eredményességét javították volna, a közoktatás tartalmi szabályozatlanságával, az elrontott érettségireformmal, a felsőoktatás elsietett és voluntarista szerkezeti átalakításával és a szakmai ellenőrzés teljes hiányával az eredmények a köz- és a felsőoktatásban egyaránt annyira leromlottak, hogy az ma már legnagyobb nemzeti kincsünket, a szellemi értékeink fennmaradását és erősödését veszélyezteti. A nemzeti együttműködés kormányának tehát kitüntetett feladata lesz a fenti t orzulások korrigálása, az oktatási rendszer hagyományos erősségeire építve. Felfogásunkban az oktatási rendszer értékteremtő, kiemelt ágazat, a társadalom megújító és hajtóereje, nemzeti és egyetemes kultúránk alkotóeleme, amely sok más terület előtt elsőb bsége élvez, a közjót és az egyéni célokat egyaránt szolgálja, tiszteletben tartva mások jogait egyensúlyt teremt a hagyományok és a folytonos megújulás között. A közoktatás fejlesztése és színvonalának emelése stratégiai feladat, amely nem képzelhető el n agyobb állami szerepvállalás nélkül, ugyanakkor az EU által Magyarország rendelkezésére bocsátott fejlesztési források minél nagyobb hányadát is az emberi erőforrás fejlesztésére kell fordítanunk. A nemzeti együttműködés kormánya azt vállalja, hogy a nevel éstörténetünkben bevált, régóta sikeres hagyományos értékeket őrizzük és fejlesztjük, visszaállítjuk az esélyegyenlőség jegyében újabban lefelé nivellált magyar közoktatás egykori felemelő szerepét, a széles és igényes szakmai közvéleménynek és az értelmis égnek a döntések előkészítésébe történő bevonásával. Vállaljuk, hogy iskoláinkba vissza fog térni az eredményes neveléshez és tanuláshoz szükséges, szabadságon és szabályokon alapuló derűs rend és nyugalom.