Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - GÚR NÁNDOR (MSZP):
608 felszólalások idejében korábban megegyeztünk, és azt kiosztottuk a frakciók között, úgyhogy önök, az egyes frakciók gazdálkodhatnak a saját ki osztott idejükkel, amit a demonstrációs táblán nyomon lehet követni. A felszólalás helye pedig szintén önökön múlik, az írásban bejelentett felszólalók itt, az előttem lévő pulpitusról, illetve saját helyükről is felszólalhatnak. Ezek után megadom a szót G úr Nándor úrnak, MSZPs képviselőnek. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. 2010 tavaszán nem honfoglalás volt, hozzáteszem, nem rendszerváltás és nem forradalom, kormányváltás következik be. Kormányváltás, amely t ekintetében kormányprogramot kell adni. A Fidesz frakcióvezetőjének is talán egy kicsit többet lett volna célszerű, illemszerű erről szólnia. A tanácsok osztogatása is fontos persze, de a Fidesz programja, A nemzeti együttműködés programja is fontos lett v olna. A címszavakat ismerjük: munka, otthon, család, rend, egészségügy. Azt gondolom, fontos kérdések mindezek, de számtalan még legalább ilyen fontos kérdés van, amely ezen program keretei között nem lelhető fel. Én azt gondolom, a Magyar Szocialista Párt frakciójának tagjai minden olyan kérdésben az elkövetkező időszakban, ami a magyar emberek érdekét szolgálja, támogató együttműködést fognak tanúsítani, és minden olyan kérdés tekintetében, amely pedig annak ellenében vagy nem a javukat szolgálja, el fogj ák mondani a saját álláspontjukat. Azt hiszem, most már a tettek ideje van. Azt gondolom, hogy az ígéretek halmazát nem sorakoztatva, csak két pontot megemlítve, amikor egymillió munkahelyről beszéltek, és amikor azonnali és nagymértékű adócsökkentésrő l szóltak, akkor ezek a kérdések mindmind olyanok, amelyeknek a bekövetkezése az elkövetkezendő napokban meg kell hogy induljon. Egymillió munkahely - kíváncsian várom, az elkövetkezendő négy év parlamenti ciklusában ebből mennyi fog megvalósulni. Szeretn ém persze rögzíteni azt is, az se baj, ha bázisnak a válság kezdeti időpontjában lévő foglalkoztatottak számát tekintik majd, ami meghaladta a négymillió munkahelyet, egyszerűen azért, mert a válság nem Magyarországon, hanem egész Európában, az egész világ on jelen volt. Ilyen értelemben az automatizmusokat, amelyek helyreállnak a válság elteltével, elmúltával, nem tekintem eredménynek majd az elkövetkezendő időszakban. Nem lenne baj, ha képesek lennének ehhez képest az időarányos teljesítésre, úgyhogy négy év múlva úgy négy és fél millió munkahelyről számot adni ebben az országban. Azt gondolom, az azonnali és nagymértékű adócsökkentés nem négy és nem hat évet jelent, annak jelen kell lennie mind a munkaadói, mind a munkavállalói kört érintően, és azonnal, m int ahogy az a tavalyi esztendőben novemberben potentát emberek szájából elhangzott. Fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy ebben az országban nyilván vannak létező problémák, vannak halmozottan hátrányos helyzetű térségek, vannak olyan ügyek - mélys zegénység vagy a szolidaritás ügye , amelyekről nem szabad elfeledkezni, amelyeket kezelni kell. Szolidárisnak kell lenni mindenkivel kapcsolatban, aki magatehetetlen, aki magáért tenni akar, de a környezeti hatások béklyóba zárják őt. A mélyszegénység ké rdéskörében pedig olyan kezet kell tudni nyújtani, ami kézzelfogható eredménnyel párosul. A szociális biztonság megteremtése meggyőződésem szerint úgy képzelhető csakis el, ha azt az utat folytatják, amit mi elkezdtünk. Az “Út a munkába” program, vagy éppe n más címszó alatt futó program kiszélesítésével, ami ahhoz vezet, hogy minden családban legalább egy kereső legyen, mert ez adja meg a megélhetés minimumát. És egy kérdésről még mindenképpen szólnék, ami ehhez vezet, a szakképzés fontosságáról. Mi elindít ottunk olyan ügyeket, amelyek szakmunkásösztöndíj bevezetésével párosulnak, hogy ösztönözzük a fiatalokat és a családokat arra, hogy ebbe az irányba vigyék, és taníttassák a gyermeküket, hogy szakmát szerezzenek, hogy a munkaerőpiacon meg tudják állni a h elyüket. Azt gondolom, önöknek ezt erősíteni kell, tovább kell folytatni, és a családtámogatás rendszerét össze
