Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
567 joggal bíre minden állampolgár - ebben a tekintetben sértie. Érdemes volna ezen elgondolkozni, különösen abban a tekintetben, hogy valahol ez a pártokra vagy egyénekre szavazunk dolog mégiscsak úgy működik, hogy minél nagyobb településen szavaznak az emberek, annál inkább pártosabb az ő preferenciájuk vagy az ő szavazatuk, minél kisebb településen, minél kisebb közegben szavaznak, annál közvetlenebb, ez azért nehezen vi tatható. Tehát arányosság tekintetében szerintem az egy üdvözlendő dolog, hogy a mozgó lakosságszámhoz igazodik a törvény. Most teljesen mindegy, hogy pontosan milyen arányokkal, de valóban az szerintem hiba volt már, vagy 20 év eltelt, eljárt az idő fölöt te, statikus megyei számok voltak ebben a tekintetben, nyilván újra kell gondolni dolgokat, ezen kell változtatni. Arányose ez a javaslat a választói akarathoz? Nyilván többen elmondtuk: nem arányos. Tehát nem kell minket ezért feltétlenül hülyének nézni. Azért mondjuk, hogy nem arányos, mert ha megnézzük, mondjuk, egy megyei jogú városnak az eddigi választói preferenciáit, még egyszer mondom, olyan településeken, amelyek tízezer fölöttiek, ahol egyébként inkább a pártpreferencia érvényesül, mint a személy re való szavazási hajlandóság, ezeken a településeken eddig körülbelül másfeles volt átlagban a szorzó, ennyivel volt több egyéni mandátum, mint listás. Magyarán, egy önkormányzatban a sokszínű pártpreferencia, egyébként a civil életből megszerveződött cso portok preferenciája, választói akarat is érvényesült ebben a tekintetben. Ez vitathatatlan, hiszen tudjuk jól, hogy sok ilyen civil szervezet úgy jön létre, hogy igyekszik minden egyes önkormányzati körzetben jelöltet állítani, és aztán egy erősebb polgár mesteri kampánnyal kompenzációs mandátumot szerezni, egyet, kettőt, és így részt venni a helyi közéletben. A kisebb szervezeteknek ezt a jogát én nem vitatnám el, egyébként ez a kisebb pártokra is vonatkozik nyilvánvalóan, szerintem hiba lenne ebbe az irán yba elmenni. Tehát ez az arány eddig másfélszeres volt, most megtekintve ezt a javaslatot két és félszeressé válik ez az arány körülbelül, átlagosan, magyarán: két és félszer annyi egyéni képviselő lesz, mint kompenzációs listán bejutott képviselő. Azt gon dolom, hogy ezzel nem lehet egyetérteni. Azért nem lehet egyszerűen egyetérteni, mert szélsőséges esetben az is előfordul, hogy 1015 százalék közötti szavazatarányt a teljes egyéni kerületekben elérő jelölő szervezet nem jut kompenzációs mandátumhoz. Ha u tánaszámolnak, ez előfordulhat. De egyébként, ha 89 százaléknál fordul elő, szerintem az sem túl demokratikus ebben a tekintetben, és mindenképpen csorbítja a helyi közélet sokszínűségét, és nyilvánvalóan a civilek beleszólását is a politikába. Azt már ne m is kérdezem, hogy persze ebben a tekintetben volte bármilyen egyeztetés. Lassan az időm végén vagyok, nem is tudom, hogy gondoltam, hogy két percbe bármi belefért volna eredetileg, de most ezt tegyük zárójelbe. Az 50 százalék plusz 1 szavazati arány föl ötti szavazatoknak vagy egyéniben győztes jelöltre leadott szavazatok kompenzációs listára való átírásáról elhangzott már, hogy akkor most kétszer szavazott valaki. Ez is egy alkotmányos aggály lehet, de akkor most megkérdezem, akkor már miért nincs az, ho gy aki 50 százalék alatti eredménnyel nyer, azt meg visszapótoljuk a kompenzációs listáról. Tehát ezt egy elég erőltetett logikának érzem, és semmiképpen nem ideillőnek. Összefoglalva azt tudom mondani, hogy értem a szándékukat, valószínűleg az eredeti vár osi logikán érvényesülő másfélszeres arány megtartásával egy költségcsökkentést, egy képviselői létszámcsökkentést ebben a tekintetben, mint az óriási és átfogó önkormányzati reformjuk első részét tudtuk volna támogatni, hiszen ebben korábban is volt nálun k is gondolkodás, csak abban nem lehetett a mi időnkben nemzetileg együttműködni. Mégis azt gondolom, ha komolyan gondolják a nemzeti együttműködés rendszerét, akkor minimum fontolóra veszik a javaslatainkat, módosító javaslatainkat, amelyek ezen az arányo n valamelyest tompítanak, valamelyest a kisebb pártok, kisebb jelölő szervezetek vagy általában a vesztesek számára is jelentenek valamit. Én azonban összességében véve azt tudom mondani, bízom abban, hogy belátják, ilyen típusú látszatjavaslatokkal nem le het a választók bizalmát még néhány hónapig sem tartani. Többször
