Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - IVÁDY GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János):
568 elfordult már, hogy a tavasszal győztes párt őszre nem tartotta meg egyébként a választók bizalmát olyan arányban, amennyire ez tavasszal megvolt neki. 2006ban is előfordult, úgyhogy azt ké rem önöktől, ha már önkormányzati rendszer átalakításában gondolkodnak, vagy itt szeretnének megtakarításokat feltárni, akkor átfogó, rendszerszerű átalakításokba fogjanak. Ebben, azt gondolom, frakciónk nevében is mondhatom, hogy partnerek leszünk. Ugyan megvan egyedül az alkotmányozó többségük, de talán mégiscsak jobb ebben konszenzusra jutni. Amennyiben azonban ilyen intézkedéseket tesznek, és ennyire torzítják a választói akaratot, ebben nem tudunk partnerek lenni. Ha mégis egyedül is kétharmaddal átvin nék ezt a rendelkezést, akkor pedig azt tudom mondani, hogy bízom a választók bölcsességében és abban, hogy ha október 3ra, minél hamarabb, még esetleg a 2011es költségvetés beterjesztése elé hoznák az önkormányzati választást, akkor már az emberek azért látni fogják, hogy ez az átalakított rendszer és az addigi javaslataik is azért minimum véleményesek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most ké tperces felszólalások következnek, elsőnek Ivády Gábor úrnak adom meg a szót, az LMP képviselőcsoportjából. IVÁDY GÁBOR (LMP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Bánki képviselőtársamnak kénytelen vagyok reagálni. Nagyon szívesen hallgatom sokáig még ezt a vitát, bár elég késő van, de nagyon megkérem - és mint kistelepülési polgármester , hogy az érvek között ne sorakoztassuk azt fel, hogy a kistelepüléseken érdektelenség lenne a helyi politika iránt. Elhiszem, hogy kiragadott példákat lehet hozn i, sőt olyat is lehet mondani, ahol a polgármesterjelölt sem szerepelt, mert nem volt senki, aki polgármester akart lenni, de nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy igenis, ezek az emberek érdeklődnek a helyi politika iránt, szeretnének részt venni a helyi közügyekben. Tehát ez az állítás egyszerűen nem igaz. De tételezzük fel, ha igaz lenne, akkor felteszem azt a kérdést, hogy elvégeztüke - és itt direkt használom a többes szám első személyt - azt az önvizsgálatot: vajon minek köszönhető, hogy az em berek még helyi szinten is elfordulnak a politikától? Ki mutatott nekik példát? A másik, és ez csak apró kiigazítás, gondolom, önnek aztán végképp nem kell mondani, hogy mi a különbség a tanácskozási jog és a szavazati jog között. Tehát az az érvrendszer, hogy lehet tartani falugyűlést - hozzáteszem, a törvény a közmeghallgatást írja elő , amennyit akar, de egyébként a lakosoknak lehetőségük van részt venni minden képviselőtestületi ülésen, a kérdés az, hogy szavazhatnak és dönthetnek, vagy pedig csak hoz zászólnak. A képviselőtestületen pedig az múlik, hogy egyébként ezek az emberek részt veszneke ezeken a gyűléseken, mert ha azt látják, hogy süket fülekre találnak, és erőből átviszik a saját akaratukat úgy, hogy nem veszik figyelembe, akkor ne csodálkoz zunk azon, ha nem akarnak részt venni ezeken a gyűléseken. Tehát az én javaslatom az ebből a szempontból, hogy próbáljuk meg visszaadni a hitet az embereknek a kistelepüléseken is a politikában. Köszönöm a szót. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (d r. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Magyar Anna képviselő asszony kért szót a Fidesz képviselőcsoportjából. (Jelzésre:) Nem. Akkor nálam a monitoron több jelentkező neve nem szerepel. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni . (Nincs jelentkező.) Jelentkez őt nem látok. Mivel az előterjesztők jelezték, hogy a zárszóra majd a szavazás előtt kerül sor, ezért az általános vitát lezárom, a részletes vitára bocsátásról holnap reggel fogunk határozni.
