Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÁNKI ERIK (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
560 arányos is ez a rendszer, az 50 ezer fős városnak 17 képviselője lesz, a 260 ezer fős megyei lakosságnak pedig 15. Nyilvánvalóan ez mind az arányokról szól, ahogy már itt elhangzott. Nos, ezek csak így gyorsan, hirtelen a szá mok, az adatok, amik mutatják azért, hogy milyen érdekes is ez a törvény. (22.20) De nézzünk egy kicsit komolyabban bele, hogy miről is van szó. Először is mindenképp megállapításként kell leszögezni, hogy Magyarországon komoly demokráciadeficit van, és Ma gyarországon - tetszik, nem teszik, a nyugateurópai példához képest - bizony a civil szféra messzemessze nem az, ami NyugatEurópában működik. Mondom én, ugyancsak - hozzá kell tennem - civil szervezet képviselőjeként bejutott önkormányzati képviselőként - igaz, hogy már csak 5 vagy 6 napig leszek képviselő, mert nálunk az álláshalmozás nem működik; úgy látszik, ez frakciótól függ, hogy mely civil személy tartja jónak ezt a rendszert vagy éppen nem tartja jónak. Nos, azért fontos a demokráciadeficit kérdé se, mert mint NyugatEurópában a civil társadalom nagyon komolyan valóban bele tud szólni az önkormányzatok működésébe, ott szinte természetes, hogy nagyon sokszor vannak olyan országok, ahol tanácskozási joggal vesznek részt az önkormányzati üléseken, nál unk ilyen egyáltalán nem létezik gyakorlatilag. Amikor arról volt szó, hogy majd a civilek ki tudnak harcolni különböző dolgokat, el tudom képzelni, hogy majd a városháza előtt esetleg tüntetnek, és így próbálják kiharcolni a jogaikat. Láttuk a Gyurcsányk ormány alatt, hogy milyen sok mindenre tudott hatást gyakorolni, mondjuk, a civil élet Magyarországon. Nos, mit jelent mindez? Ez a gyenge civil élet, ez a demokráciadeficit? Gyakorlatilag nálunk azt jelenti, hogy valóban a polgármesterek a pénzek - mondju k úgy hogy - etikátlan felhasználásával tudnak élni. Nem mondom azt, hogy törvénytelen, mert nem törvénytelen az, ha mondjuk egy kistelepülésen a polgármester háza előtt épül meg a járda, és nem, mondjuk, a falu másik végén, ezt csak egyszerűen etikátlanna k szokták mondani. De ahogy itt már Ivády Gábor képviselőtársam elmondta, főleg a kistelepülések kérdésében: minél kevesebb a képviselő, annál könnyebb lebótolni a dolgokat. Nos, mi lenne a cél ezzel szemben? Pontosan az, hogy a demokráciát erősítsük a önk ormányzatokban, és szerintem leginkább a kistelepüléseken. Minél többen szóljanak bele a helyi közügyekbe, és ha Magyarországon persze elsősorban talán gazdasági, de nyilván szociológiai okok miatt is kevesen foglalkoznak a helyi közügyekkel, akkor talán n em árt, ha olyan - hogy mondjam? - ráhatással él az állam, hogy minél több képviselő legyen bent az önkormányzatokban. Akkor mindjárt felmerül - főleg a 2000 fő alatti települések tekintetében , hogy mennyibe kerülnek a képviselők. Kérem szépen, talán nem arról kellene vitatkozni, hogy itt kevesebb legyen a képviselő, főleg a kistelepüléseken - azzal egyetértek egyébként én is, hozzá kell tennem, hogy a nagyobb városokban, megyékben csökkenjen a képviselők száma, csak hát nyilván máshogy, mint ahogy itt el ő van terjesztve, de az, hogy kistelepüléseken is, azzal nem értek egyet. Mert nagyon egyszerű. Ha önök azt gondolják, hogy itt rengeteg pénz megy el a képviselők tiszteletdíjára, egyrészt ez nem igaz. Mert nagyon sokan nem vesznek fel tiszteletdíjat, akik felvesznek, sokszor odaadják valamilyen adományként, de ha mégis úgy gondolják, hogy sokat vesznek fel, elég lenne az önkormányzati törvényben meghatározni azt, hogy adott esetben mi az a maximum - egykétháromnégyezer forint , amit az ilyen kistelepül éseken felvehetnek a képviselők. És mindjárt megoldanák azt a hatalmas költséget, ami szerintem nem éri el a százmilliót sem a kistelepülések tekintetében, ami kiadásra kerül. Nos, én úgy gondolom, hogy elsősorban talán a képviselői jogállásról kellene még beszélni és elgondolkodni, hogy amikor itt csak fűnyíróelvszerűen, vagy nem is fűnyíróelvszerűen, hanem elég érdekes módon csökkentjük a képviselők számát, akkor miért nem foglalkozunk azzal, hogy az önkormányzati képviselők valóban mit csinálnak az önkor mányzatokban. Milyen munkarendjük van? Mi a jogállás? Milyen kötelezettségeik vannak? Mik a felelősségeik? Erről kellene beszélni,
