Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
54 Fidesz ilyen értelemben következetes, mert 1998as programjában is a 30. pontban azt jelezte, hogy törvényt fognak benyújtani a kisebb Országgyűlés érdekében. Nem tudom, hogy törté nte ilyen, de egy biztos: most előterjesztettek egy ilyet. Azonban nyilvánvalóan fel kell tenni a kérdést, vajon mi az igazi oka ennek. Azonkívül, hogy ez egy népszerű intézkedés, nyilvánvalóan népszerűnek tűnhet, hiszen a választópolgárok döntő többsége, akikkel én is a közel ötven lakossági fórumon találkoztam, nagyon komoly fenntartásokat fogalmaznak meg a képviselőkkel (A helyüket elhagyó, beszélgető MSZPs képviselők felé int.) , pláne az ilyen típusú képviselőkkel szemben, akik a felszólalás ideje ala tt járkálnak, mással foglalkoznak, és demonstrálják azt, hogy a választók akarata igazából nem nagyon izgatja őket. De az olyan képviselők, akik viszont komolyan veszik a munkájukat, és szeretnének alkotó jelleggel, a nemzet házához méltó színvonallal és a karattal szolgálni a nemzet ügyét, azok számára, úgy gondolom, nem feltétlenül megnyugtató megoldás önmagában a kisebb létszám. Időzzünk el a történelmi példáknál! Előkerül a '45ös választás: a Kisgazdapárt nagyon komoly eredményt ért el. Ekkor még a bols evizmus nem volt teljesen kibontakozva, illetve a Vörös Hadsereg már itt volt, több százezer magyar ember véráldozata révén bevonultak és szétzúzták az országot, és velük jöttek azok a bolsevikok, akik utána aztán átvették a hatalmat a kékcédulás választás okkal. Ebben igen nagy gyakorlata van a mellettem ülő párt elődeinek. Tehát gyakorlatilag a '45ös választás idején… - fel kell említenem, hogy nem tudom, tudjae valaki, hogy hány képviselői helye volt az akkori Nemzetgyűlésben a képviselőknek. Kérem szép en, 409 képviselője volt. Ha továbbmegyünk a két háború közötti időszakra, ebben az időszakban is változó létszámok voltak. (17.10) Ugye, azért figyeljünk arra - és itt azért én megtettem a bizottságban már az előterjeszté semet , gondolkozzunk el azon, hogy nem lennee méltóbb és célszerűbb és ésszerűbb a történeti jogfolytonosság helyreállítása tárgyában hozni egy emelkedett, szép országgyűlési határozati javaslatot. Hiszen ne felejtsük el az 1920. évi I. törvénycikket, a mi a véres tanácsköztársasági vörös terror után helyreállította az országban a jogfolytonosságot, és elindított egy ötéves nemzetgyűlési folyamatot, amelynek révén 1926ban ismét helyreállt úgymond a történeti jogfolytonosság. Tehát nekem és a Jobbikfrakc iónak úgy gondolom, szívünkhöz sokkal közelebb álló megoldás lenne, ha ezzel foglalkoznánk, és nem a választójogi rendszer egy elemét ragadnánk ki, amivel az egész rendszer lényege meg tud billenni. Tehát ezen a bizonyos ’45ös választáson 409 képviselő vo lt, és bizony a Kisgazdapárt itt egy nagyon szép eredményt ért el, 245 képviselői helyet töltött be a Nemzetgyűlésben. Utána sajnos elkezdtek fogyatkozni, hiszen a Vörös Hadsereg a bolsevik képviselőkkel együtt szépen apránként levadászta őket, vagy fizika ilag megölték őket, vagy pedig internálták őket, mint ahogy Kovács Bélával, a Kisgazdapárt akkori főtitkárával is tették ezt. Tehát igenis ez a probléma, úgy gondolom, műprobléma. És itt idézni szeretnék viszont egy másik tételt, mégpedig a Fidesz által is szerintem nagyra becsült képviselőnek, volt képviselőnek az írásából. Tölgyessy Péter ezen kétkötetes (Felmutatja.) alkotmánykommentárjában, amelynek első kötetét tartom kezemben, a bevezető tanulmányban egy nagyon megfontolandó felvetést tesz. Mégpedig a rról ír, hogy vajon hogyan és miként érdemes alkotmányozni. A következőket mondja: A nemrégen még általánosan sikeresnek gondolt magyar társadalmi, gazdasági modell majd’ minden porcikája betegnek látszik. Csakhogy a régóta szinte élethalálharcot vívó két közéleti tábor országában megegyezéses kiútkeresés aligha várható. Ugyanakkor bármelyik oldal kétharmados választási győzelmét követő kísérlet az egyoldalú alkotmányozásra bajosan teremthet a politikai közösség egésze által elfogadott alaptörvényt. A másik tábor beleegyezése nélküli alkotmány csak újabb frontot és szakaszt nyithat a hideg polgárháborúban. Viszont ennek befejezése nélkül mérsékeltek az esélyeink gondjaink hathatós orvoslására. A háborús versengés lezárásának keretei leginkább mégis a parlame ntáris hatalomgyakorlás és a jelenlegi alaptörvény lehet - mondja ő.
