Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
505 minden második szakaszában visszautal a Ktv. adott szakaszára, bekezdésére. Igaz ugyan, hogy a Ktv. nem csak a központi közigazgatásban dolgozók jogállásának k érdéseit tárgyalja, azonban a központi és egyéb szint elválasztása nem jelenik meg olyan szinten, hogy a törvényjavaslat szabályozná a jogállás egyéb alapvetéseit is a központi szervek dolgozóira nézve, hiszen azok már a Ktv.ben megtalálhatóak. A tervezet általános indoklása szerint a cél egy koherens közszolgálati szabályozás kialakítása, ettől azonban a javaslat normaszövege igen távol került. A javaslatban szereplő számos kereszthivatkozás, utaló szabály jelentősen meg fogja nehezíteni a jogalkalmazást. A törvényjavaslat 4. §ának (1) bekezdése a Ktv. 7. §ának (2) bekezdését ismétli meg. A javaslatban számos helyen bukkan fel más hasonló probléma, de ezek részletezésével nem tölteném az időt. A javaslat 4. §a túl szűken határozza meg a munkakörhöz kötö tt elismert nyelvtudást. E szűkítő szabályozás uniós jogba is ütközik, mert a megadott három nyelvet pozitívan diszkriminálja az EU többi hivatalos nyelvéhez képest. Az EUs szabályoknak megfelelőbb lenne az olyan megoldás, amely szerint az Unió bármely hi vatalos nyelvéből tett nyelvvizsga elfogadható lenne, mivel e három nyelv pozitív diszkriminációja semmilyen indokkal nem támasztható alá megfelelően. Bár ez a szabály a jelenleg hatályos Ktv.ben is így szerepel, most itt a lehetőség a korrigálásra, az eg yenlő elbánás elveinek érvényesítésére. Érthetetlen számunkra, hogy a törvényjavaslat szerint a központi szerveknél dolgozó személyek jogviszonya bármikor indokolás nélkül megszüntethető, tehát egyik napról a másikra bárki utcára tehető, mindenféle indokol ási kötelezettség nélkül. Ez nem védi a munkavállalók érdekeit. A jelenleg hatályos köztisztviselői törvény szerint felmentéssel való jogviszonymegszüntetés csak bizonyos esetekben, például átszervezés vagy a köztisztviselő alkalmatlansága esetén következ het be, és azt indokolni is kell. A köztisztviselői törvény szerint ugyanis az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű volt. Amennyiben a felmentési okok és az indoklási kötelezettség a központi közigazgatás dolgozóinak helyzetére nézve nem kötelező, a javaslat a munkajogi alapelvekkel helyezkedik szembe, és becsületesen dolgozó emberek érdekeinek védelmét teszi lehetetlenné. A központi közigazgatá sban dolgozót bármikor eltávolíthatják, ha például kiderül róla, hogy a szíve nem a kormánypárthoz húz. Azt nem is vizsgálják, hogy milyen színvonalon dolgozik, hanem a politikai, erkölcsi és egyéb meggyőződése miatt egyszerűen felmondanak neki, mert ehhez a jogszabály megteremti a megfelelő lehetőségeket. Könyveket lehetne megtölteni azokkal a közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése miatt indított munkaügyi perekkel, ahol végül is a dolgozónak adott igazat a bíróság az önkényes, valótlan okkal tö rténő felmondás esetében. (18.20) Az általános indokolás szerint a javaslat egyik célja a jogviszonymegszüntetés feltételeinek rugalmassá és takarékossá tétele, másfelől a felkészítő munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítása. Azzal, hogy a meg szüntetés kapcsán alkotmánysértő módon próbálnak takarékoskodni, nem igazán nyerhető meg felkészült munkaerő, így az általános indokolás a törvényszövegezéssel vajmi kevés összefüggést mutat. A részletes indokolás is igen szűkszavúan foglalkozik a problémá val, a négy szakasznak összevontan mindössze háromsornyi magyarázatot szentel. E megszüntetési szabály bevezetése önkényes munkáltatói döntésekre ad lehetőséget, amely az alkotmányba, a munka törvénykönyvébe és a köztisztviselői törvénybe ütközik. Összevet ve ezen szöveget a preambulummal, azt elvárni, hogy a központi közigazgatás demokratikusan működjön és a közjót szolgálja, de dolgozójának védelme teljes mértékben hiányzik, igencsak irreális. E megoldás annál is inkább meglepő, mivel a tervezetben a későb biekben azt olvashatjuk, hogy szolgálati jogviszonnyal összefüggő vitás kérdések esetén érdekegyeztető fórum
