Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
506 működik. Amennyiben van egy olyan fórum, amely felső szinten védi a dolgozói érdekeket, elképzelhetetlen, hogy az alapvető munkajogi védelmet a tör vény ne teremtse meg. A vegyes rendelkezések között került szabályozásra, hogy a jogellenesen eltávolított munkavállalókat a munka törvénykönyvében foglaltakhoz képest is csak korlátozással lehet visszavenni. Ez a szabály pontosan arról szól, amit a törvén y ki akarna zárni. Mivel ha politikai okból valakit jogellenesen bocsátanak el, akkor a munka törvénykönyve szabályaival ellentétben csak az itt meghatározott okok fennállása esetén kell visszavenni munkakörébe, tehát ha azt szeretné a vezetőség elérni, ho gy ne is lehessen, akkor jóformán a visszavételét kizárhatja. A munkavállalók védelme ezzel teljesen megszűnne, a javaslat a munkáltatói önkény időszakát hozza el a közszférában, a kormánypárt ezzel kívánja megteremteni a jogalapot a nem megbízható emberek eltakarítására. Ez maga a kegyencrendszer manifesztációja. Meg kell említeni a költségtakarékosság preambulumban kimondott elvével szemben a jogszabályban deklarált azon pénzszórási lehetőséget, amelyet a főtanácsadói, tanácsadói munkakörök változatlanul, a jövőre nézve is létező létesítése takar. Az ilyen pozícióban levő ember fizetése egyenlő egy főosztályvezetőével vagy főosztályvezetőhelyettesével, tekintet nélkül arra, hogy hány éves közigazgatási szakmai gyakorlata van. Ezen állások tipikusan a korm ánytagok ismerősi, baráti körének pénzhez jutását célozzák, akár csak névleges munkavégzés mellett. Azon túl, hogy a kiválasztás is önkényesen, egy emberen múlik, ezek az állások bérfeszültséget keletkeztethetnek olyan szakmailag felkészült, rátermett, töb b évtizedet ledolgozó köztisztviselőkkel szemben, akiknek a fő elvük tényleg a pártsemlegesség. Ehhez képest pártkatonák pénzhez juttatását és a költségnövelést célozza ismételten a törvényjavaslat. A megoldás még inkább tetten érhető a miniszterelnök tevé kenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladat ellátására alkalmazott politikai főtanácsadók, tanácsadók esetében. Mivel ezek az állások az e személyeket alkalmazó vezetőkhöz tapadnak, a vezetők megbízatásának megszűnése esetén természetesen megszűnnek. Azonba n nemcsak úgy, a törvény erejénél fogva, hanem végkielégítéssel. Amennyiben a munkakörök valóban pusztán politikai alapon álló megbízatások, szakítani kell azzal a hagyománnyal, hogy e személyek a közigazgatási struktúrába kerüljenek beépítésre. Túl kellen e végre lépni azon, hogy a korrupció melegágyát jelentő baráti társaságok közigazgatásba történő bebetonozása legyen egy miniszter fő célja, a valódi, értékes szakmai munkavégzés helyett. Végezetül a Jobbik frakciójának jogi álláspontja szerint a törvény h atálybalépésének időpontjával is alapvető gondok adódnak. A javaslat szerint a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, mindenféle érdemi, átmeneti rendelkezések nélkül. A javaslatban szereplő átmeneti rendelkezések deklarálják, hogy a tö rvény hatálybalépésével a jogviszonyok átalakulnak, és erről az érintetteket tájékoztatni kell. Ugyanez a helyzet a felmondások esetében is, a hatálybalépést követően közölt felmondásra már az új jogszabályok alkalmazandóak. És minderre a jogalkalmazóknak, személyzeti vezetőknek mindössze három napjuk lesz. Az Alkotmánybíróság számos esetben kimondta, hogy a jogalkotási törvény 12. §ának (3) bekezdése értelmében a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogs zabály alkalmazására való felkészülésre. A hatálybalépésre nyitva álló csupán háromnapos időszak felveti annak az alkotmányos elvnek a sérelmét, amely szerint a jogszabály hatálybalépését megelőzően kellő időt kell hagyni a jogszabály alkalmazására történő felkészüléshez. Az Alkotmánybíróság működése során több jogszabályt semmisített már meg amiatt, hogy a kellő felkészülési idő elmaradt. Javasolom a tisztelt előterjesztőknek az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának áttanulmányozását, miszerint mit jele nt a kellő felkészülési idő és ennek elmaradása a jogszabályok hatályosulására nézve. A fentiek alapján, bár a törvényjavaslatban nevesített célokkal egyetértünk, az egyetértés a célok szintjén meg is áll. A javaslatot jelen formájában - pongyola szakmai m egfogalmazása és az alapvető jogi aggályok miatt - a Jobbik frakciója nem tudja támogatni.
