Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
49 egy dologról szeretnék beszélni, mégpedig a módosításnak arról a részéről, amely maximum 200 főben állapítaná meg a parlament létszámát. Azt gondolom, hogy egy ilyen alkotmánymódosítás ennél jóval nagyo bb előkészítést igényelne, még akkor is, ha csak egy sort módosítunk az alkotmányban. Megfelelő előkészítés és társadalmi konszenzus szükséges ehhez. Miért van akkor szükség arra, hogy már az első héten döntsünk az alkotmánymódosításról? Én azt látom, hogy a jövendőbeli kormánypárt legkönnyebben ezt tudja kommunikálni, ha ebben jut előre, hogy igen, amit megígértünk, megtettük. 200 főre csökkentjük a parlament létszámát, tehát már egy olyan intézkedést hozunk, ami közvetlenül bőven megelőzi az önkormányzati választásokat, ami a társadalom igényeit kielégíti. És jelenleg a legtöbben ezt is várják a Fidesztől és a KDNPtől. Alapvetően tehát azt látom, hogy politikai kommunikációs érdeke fűződik a Fidesznek ahhoz, hogy ezt most meglépje. No, de nagyon érdekes a z, hogy milyen tartalom van emögött. Mert én most úgy érzem, hogy jelen pillanatban a gombhoz varrjuk hozzá a kabátot: hozunk egy döntést, és azt megpróbáljuk majd tartalommal feltölteni. De éppen ebben van a kérdés lényege, hogy mi szerepel a tartalomban, tehát mi az, amivel fel fogjuk tudni ezt tölteni. Most tudtuk meg, az eddigi szónokoktól, illetve a korábbi alkotmányjogi bizottsági ülésen azt, hogy a tartalmat, a választójogi törvényt és azt a struktúrát, ami majd kidolgozásra kerül, körülbelül 2011. j únius 30áig kell beterjeszteni, és a szándékok szerint a tisztelt Ház erről majd a következő év végéig fog dönteni. Ugyanígy a törvényt is később léptetjük hatályba. Azt gondolom azonban, hogy a kettő egymással párhuzamosan működik. Mit láttunk? 1989ben született meg az elképzelés arról, hogy Magyarországon milyen választójogi törvény lesz, illetve akkor született meg a törvény is a rendszerváltásnak nevezett időszakban. Akkor ez a törvény Magyarországon jól működött, hiszen azok az alapelvek, amelyeket v álasztójogi alapelveknek nevezünk, elég jól működött, és ennek az a lényege, hogy egy bizonyos területen azonos mandátumszám azonos szavazatszámhoz kerüljön, és ez lenne a lényege, hogy ebben egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Ez a rendszer húsz évig jól műk ödött, és most került oda, hogy ezen változtatni kell. Miért is van szükség arra, hogy változtassunk rajta? Két dolog miatt. Egyrészt azért, mert ahogy önök, az előterjesztők is mondják, felmerül a társadalmi igény, hogy csökkentsük a parlament létszámát. Az is elhangzott, hogy ennek megvan a megfelelő társadalmi támogatottsága, hiszen már a korábbi ciklus alatt a pártok is beterjesztették a maguk javaslatait különféle formában arra, amivel gyakorlatilag mindenki egyetértett, hogy csökkentsék a parlament lé tszámát, de soha nem sikerült a kivitelezési módban egyezségre jutni. Most is azt halljuk az alkotmányügyi bizottsági ülésen, hogy most is csak abba akar belekötni az ellenzék, hogy milyen módon valósítsuk meg, és tulajdonképpen nem is akarják ezt a létszá mot csökkenteni. Ez egyáltalán nem így van, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom programja is a legalapvetőbb kérdések között taglalta a közel felére csökkentett parlamenti létszámot. Ezzel tehát tökéletesen egyetértünk. A lakossági fórumok során, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom több mint négyezer lakossági fórumot tartott, és azt hallottuk az alkotmányjogi bizottság ülésén is, hogy a kormánypártok lakossági fórumain is nagyon nagy számban jelentkezett társadalmi igényként, az ott megjelent ember ek kifejtették véleményüket, hogy szükséges a parlament létszámának csökkentése. Tehát kvázi létezik a társadalmi konszenzus és a társadalmi igény erre vonatkozóan. A másik indok, ami miatt hozzá kell nyúlni a régi választási törvényhez, az alkotmány 71. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól. Nagyon jól látjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt itt Magyarországon elég nagy változások történtek, hiszen a kiváló fővárosi politiká nak köszönhetően tömegek vándoroltak ki, költöztek ki Budapestről a Budapestet körül vevő agglomerációba. Ennek eredményeként a budapesti belső kerületek létszáma, a választók száma meglehetősen lecsökkent, közel felére vagy még annál is jóval kisebbre. Ez által olyan aránytalanságok alakultak ki Magyarországon, hogy Budapesten, a fővárosban a belső kerületekben kétszer, illetve háromszor annyit ér egy ember szavazata, mint egy vidéki, például SzabolcsSzatmárBeregből jött ember szavazata.
