Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
5 szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény m ódosításáról szóló, valamint a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája a lezárási g. Navracsics Tibor, Répássy Tibor, Fidesz - (Közbeszólások: Róbert! - Répássy Róbert!) Répássy Róbert; elnézést, Róbert , tehát Répássy Róbert, Fidesz, dr. Rétvári Bence, KDNP, képviselők alkotmánymódosító önálló indítványát T/9., a minisztériumi felsoro lást tartalmazó törvényjavaslatot T/11., a kormányzati jogállási törvényjavaslatot pedig új változatban T/17. számon kapták kézhez. Megkérdezem, az előterjesztők közül ki kívánja ismertetni a törvényjavaslatokat a rendelkezésre álló 45 percben. (Jelzésre:) Navracsics Tibor úr, parancsoljon! DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon ma már hagyománynak számít, hogy amikor egy új kormány alakul meg, egy új politikai időszak kezdődik az ország életében, akkor hasonló törvények tárgyalásával kezdjük meg az új ciklust. A kormány kialakítja az új munkaszervezetét, amelyben tükröződik elképzelése; elképzelése az országról, elképzelése a politikáról, elképzelése az ügyek viteléről, a közügy ekről szóló vitáról; egy kicsit tükröződik benne, milyen hangsúlyokat tart fontosnak, milyen irányban képzeli el Magyarország jövőjét irányítani, melyek azok a területek, amelyeket kitüntetett figyelemben kíván részesíteni. Így van ez idén is, noha 2010 ké ső tavaszán talán még nagyobb hangsúlyt fektethetünk arra, hogy egy új politikai korszak kezdődik Magyarország életében, új fontossági súlypontokkal, új elképzelésekkel. Két okból is gondolhatjuk ezt. Egyrészt azért, mert az elmúlt négy év során a magyar p olitika számos adósságot halmozott fel; adósságot a polgáraival szemben. Az elmúlt négy évben a magyar politikának számos olyan tartozása alakult ki, amelynek következtében ma az adófizető polgárok, a közügyek iránt érdeklődő polgárok azt gondolhatják és m ára az az elképzelésük alakulhatott ki, hogy a politika valójában nem segíti az ő hétköznapi életüket; nem segíti, hanem akadályozza. Az állam, az az intézményrendszer, amelyet mindannyiunk adóforintjaiból tartunk fenn, amelynek mindenekelőtt feladata lenn e a közjó szolgálata, a polgárok életének segítése, legtöbbször csak akadálynak minősül. A politika, amely a közügyekről szóló viták megvívásának terepe, abban a hiszemben, hogy a racionális vita a közjó felé, a közös nevező felé terel minket, és a vita so rán jobb megoldás alakul ki, mint egyébként ha valaki csak egyoldalúan tesz meg lépéseket, mára sokak számára elveszítette ezt a reménybeli szerepét. Adósságot kell tehát törlesztenünk mindenekelőtt, mielőtt az új politikai korszakot megkezdhetnénk. Ugyana kkor ezzel egy időben új politikai korszakot is kell kezdenünk, azaz be kell terjesztenünk azokat a törvényeket, amelyek már jelzik, hogy az új többség - amely a Magyar Országgyűlésben kétharmadot meghaladó többséggel rendelkezik a választópolgárok jóvoltá ból - milyen irányban, milyen elvek mentén képzeli el Magyarország jövőjét. (13.10) Bízva abban, hogy a most kialakuló vita hozzásegít minket is, de a magyar polgárokat is ahhoz, hogy jobban eligazodjanak a magyar politika világában. Jobban eligazodjanak a közügyek világában, tisztábbá váljon, hogy ki milyen oldalon áll, ki milyen probléma megoldását támogatja vagy éppen akadályozza. Az alkotmánymódosítás és az a két törvény, amelyet most képviselői indítványként beterjesztünk, ennek az új korszaknak a szim bolikus kezdete. Egy olyan korszakot szeretnénk a
