Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZABÓ TIMEA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
381 áldozatokkal, az erőszakos bűncselekmények áldozata ival, illetve azokkal a kis közösségekkel, akik gyakran mindennapi félelemben élnek. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy nehogy véletlenül félreértsenek minket, hogy mi a bűnelkövetőket pártoljuk. Itt nem arról van szó, a probléma pontosan az, ho gy a jelen módosító javaslat nem fog rajtuk segíteni, nem fogja az erőszakos bűncselekmények számát csökkenteni, és nem fogja az emberek biztonságérzetét sem növelni. Az LMP véleménye az, hogy ilyen látszatintézkedések helyett a büntetőpolitikának a valódi bűnmegelőzésre kellene koncentrálnia. Az egyértelmű számunkra, hogy a tervezett jogszabálymódosítást gyakorló jogászok megkérdezése nélkül szövegezték meg, szakmaiatlan, az egységes bírói gyakorlatot, a bírói függetlenséget és a büntetőjog alapelveit sem mibe vevő, teljesen átgondolatlan javaslat. Az indoklás szerint az úgynevezett középmérték visszahozása egységesebb ítélkezési gyakorlatot és nagyobb jogbiztonságot teremthet; ezt már hallottuk Répássy képviselőtársamtól is. A személy elleni erőszakos bűnc selekményt elkövető többszörös visszaesőkkel szembeni szankciók további szigorításának szükségességét a beterjesztők külön nem indokolják egyébként, ezért úgy tűnik, hogy itt is a választási győzelem teszi szükségessé a mihamarabbi módosítást. Az előterjes ztők szerint tehát a választási programban megfogalmazott tételek esetében nem szükséges sem a társadalmi egyeztetés, a szakmai véleményezés, büntető tárgyú módosítóknál pedig felesleges például a bírói testületek vagy a kriminológusok véleményét kikérni, ne adj’ isten, a bűnügyi statisztikákat elemezni. Az LMP úgy gondolja, hogy így nem lehet törvényt alkotni, az amúgy tiszteletre méltó cél nem szentesítheti az eszközt. Hadd idézzem a képviselői információs szolgálat által rendelkezésünkre bocsátott szakma i anyagból Kolláth György alkotmányjogászt, aki szerint hiányzik a pártközi és a szakmai konszenzussal kialakított bűnmegelőzési, bűnüldözési stratégia, helyette a politikusok alkalmi megoldásokkal állnak elő, amivel nem lehet előrejutni véleményünk szerin t. Az alkotmányjogász elmondta, hogy illúzió, hogy egyetlen drákói lépéssel igazságot lehet szolgáltatni, és az majd megnyugvást fog hozni. Főleg így van ez akkor, ha a tervbe vett lépés jogilag hibás, szakmailag a meglévőkhöz illeszthetetlen, és alkotmány os elveket is sért, mint azt már korábban elmondtuk. Tisztelt Képviselőtársaim! A jogállamiság fontos eleme a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elve. A törvényhozó hatalmi ág nem veheti át az igazságszolgáltatás szerepét, nem fokozhatja le, nem kisk orúsíthatja azzal, hogy megvonja tőle a mérlegelés jogát és felelősségét. Egyébként a legfelsőbb bírósági döntést is említettem már korábban, így azt nem ismételném meg még egyszer. Hadd idézzem ezen kívül Nagy Tibor Lászlót, az Országos Kriminológiai Inté zet osztályvezetőhelyettesét, aki szerint a kilátásba helyezett büntetések súlyosbításával hosszabb távon nem lehet hatékonyan küzdeni a bűnözés ellen. (19.50) Egyrészt az indulati bűncselekményeknél az ilyen jellegű megelőzésnek túl nagy jelentősége ninc sen. Az előre kitervelteknél lehetséges, de a bűnözők általában nem azt szokták mérlegelni, hogy mennyit kaphatnak egy bűncselekményért, hanem abban bíznak, hogy elkerülik a felelősségre vonást. Sokkal nagyobb jelentősége lenne annak, ha javulna a bűncsele kmények felderítettsége, amely egyébként az emberölés esetében meglehetősen magas. Csak hogy értsük, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, Répássy képviselőtársamhoz hasonlóan akkor hadd éljek én is egy példával. A jelen módosítás értelmében egy jogos védelmi helyzetben az arányosságot túllépve okozott súlyos testi sértés, egy veszekedés során adott pofon és egy fegyvernek látszó tárggyal elkövetett rablás büntetése kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő. Egy emberölésé ezzel szemben alapesetben 515 év, ahol lehet enyhíteni, a minősített eseteknél 10től 20 évig terjed ez a büntetés vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés, amit szintén lehet enyhíteni. Ebből a következőt lehet megállapítani. A jogos védelmi helyzetben az arányosságot túllépve okozott súlyos testi sértés, magyarul, ha megtámad valaki az utcán és én védekezésül önkéntelenül
