Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
382 nagyot ütök vissza, egy veszekedés során adott pofon és egy fegyvernek látszó tárggyal elkövetett rablás együttesen sokkal súlyosabban büntetendő, mint a külö nös kegyetlenséggel több emberen, aljas indokból elkövetett emberölés, mert az utóbbi esetben nem kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés. Ez egy olyan szintű szakmai hiba, amit az LMP nem tud támogatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: az LMP képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy a jogrendszer egyik legfontosabb nagy kódexe, a büntető törvénykönyv módosítása nem szolgálhat napi politikai érdekeket, és a büntetési tételek emelése, a börtönlakók számának növelése nem alkalmas a tényleges bizt onság javítására. Mivel a módosító javaslat súlyos alkotmányos aggályokat is felvet, az LMP képviselőcsoportja arra kéri a beterjesztőket, hogy vonják ezt vissza, és kezdeményezzenek egy széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést a témában, hogy a terve zett lépések valóban elérhessék céljukat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Szabó képviselő asszony. Nyolc perce maradt Schiffer frakcióvezető úrnak. Öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képv iselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amiről én beszélni szeretnék, annak tulajdonképpen semmi köze magához a három csapáshoz, ez a Btk. újrafogalmazott 269/C. §a, ami, azt gondolom - és erre nyújtottam be módosító jav aslatot , megérett arra néhány hónap után, hogy hatályon kívül helyezze az Országgyűlés. (Taps a Jobbik soraiban.) Azt gondolom, hogy ez a szakasz annak idején a választási kampány részeként erkölcsileg eléggé megkérdőjelezhető módon került be a büntető t örvénykönyvbe. Répássy képviselő úr az indokolásában arra utalt, hogy azért van szükség erre a szabályozásra - most ebben a pillanatban nem idézném fel itt a köztársasági elnök vélt mérlegelésére vonatkozó utalásait , merthogy mintegy a védendő jogi tárgy ... - bár ez egyébként ebből a megfogalmazásból itt nem derül ki, a XX. századi felsorolt tragédiák leszármazottainak a méltóságát mintegy védené, nem is értem egészen tisztán, elnézést. Abban a helyzetben vagyok, hogy mindkét tekintetben érintettnek mondhatom magamat. Nekem volt egy dédanyám, akit elpusztítottak a holokausztban, és volt egy, akit az ávó börtönéből dobtak ki meghalni. Nem gondolom azt, hogy akár az ő emléküket, akár az én lelkivilágomat az nyugtatná meg, hogy ilyenfajta büntetőjogi tilalmakat eszkábálunk. Mondhatnám azt is, hogy annak idején, amikor először ezek a jogszabályok felmerültek, hogy ilyenfajta tilalmakat kellene bevezetni a büntető törvénykönyvbe, az a nagyapám, aki megjárta az Andrássy út 60at '44ben és aztán 1950ben is, nem igazán értette, hogy miért van erre szükség. Azt lássuk világosan, hogy egyrészt ezek a büntetőjogi farigcsálások arra nem alkalmasak, hogy egyébként a különböző rasszista cselekményeket szankcionálják, főleg nem arra, hogy megelőzzék. Ugyanakkor sajnálattal látom, hogy a FideszKDNPpártszövetség bele készül menni abba az utcába, amit egyébként az MSZPSZDSZ kipróbált az elmúlt években, nevezetesen, hogy különböző taktikai, pártpolitikai okokból visszavesznek a politikai szabadságjogokból. Ez a szakasz igazolhatatlan, szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti a szólásszabadságnak. Arról van szó, és azért gondolom, hogy nem állja ki az alkotmánybírósági próbát, mert egyfelől az Alkotm ánybíróság annak idején, a nevezetes első gyűlöletbeszédhatározatban, a 30/1992esben világosan megmondta azt, hogy egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia a diszpozíciónak. Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba he lyezésével tilalmazó magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatárolhatónak, világosan megfogalmazottnak kell lenni. Ehhez képest a jelentéktelen színben való feltüntetés aligha elégíti ki ezt a követelményt.
