Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
299 Ahogy már tegnapi felszólalásomban is jeleztem, nem lehet itt megállni, az állampolgárság kiterjesztése, a közjogi kapocs létesítése mellett elkerülhetetlen kötelezettsége a magyar álla mnak, hogy egy olyan határozott, kemény külpolitikát folytasson, amellyel eléri azt minimálisan, hogy az önrendelkezési jog legmagasabb szintjeivel élhessenek az elcsatolt sorban élő testvéreink, legelsőképpen, leginkább a területi autonómiák lehetőségével , amellyel a finnországi svédek is rendelkeznek. Hatszázezer svéd számára megadatik, hogy társnemzeti státusban élhessen Finnországban, megadatik, hogy számos napilapjuk legyen, megadatik, hogy finnországi állami fenntartású egyetemekre járhassanak, az any anyelvükön tanulhassanak, sőt az Alandszigeteki svédek számára az is megadatik, hogy finn katona nem teheti be a lábát a szigetekre, és saját kormányuk működik, a 26 ezer fős svéd közösség számára egy önálló kormány szabja meg az élet feltételeit, és megh atározhatják, hogy ki települhet be az adott területre vagy ki nem, arról nem beszélve, hogy az ott befizetett adók döntő többsége helyben marad, és a helyi közösség felemelkedését szolgálja. Arra kérem a jövendő kormány képviselőit és a FideszKDNPs orsz ággyűlési többséget, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy ezek a lehetőségek az autonómiaigénnyel fellépő magyar közösségek számára megadattassanak. Itt van a székely autonómiatörekvés: a Székely Nemzeti Tanács immáron sok éve folytatja gigászi küzde lmét a román állammal szemben, és eddig az a hihetetlen helyzet állt fenn, hogy ebben a Magyar Országgyűlés és a magyar kormány támogatását nem élvezték. Olyan kormánya volt ennek az országnak az elmúlt nyolc évben - olyan kormányai voltak , amely nem tám ogatta ezt a törekvést, és nem tett meg mindent a nemzetközi fórumokon, de leginkább a kétoldalú viszonylatokban annak érdekében, hogy ezek a törekvések végre elismerést nyerhessenek. Nyilván magasztos történelmi pillanatban vagyunk, és most itt nincs felt étlenül helye annak, hogy kritikát fogalmazzunk meg a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban, de azért mindenképpen ki kell emelni, politikai hibának tartjuk azt, hogy 2005ben Románia uniós csatlakozásának döntésekor az Országgyűlés döntő része nem úgy döntö tt, hogy Románia csatlakozását addig nem szabad támogatni, amíg a magyar önrendelkezési törekvések nem teljesedhetnek ki teljes mértékben. Remélem, hogy ezt a hibát nem fogja elkövetni az Országgyűlés és a kormány Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatban , és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Szerbia számára kötelező jelleggel írja elő a területi autonómia és a kulturális autonómia legmagasabb fokú biztosítását. (Taps a Jobbik soraiban.) Ne vezessen félre minket semmi, az a kulturális autonómiamo dell, amit most Szerbiában elfogadtak, lényegében egy minimális, de nem elégséges eszköz arra, hogy a délvidéki tömbmagyarság, még mindig egy közel 300 ezres magyar közösség, amelyet hihetetlen megpróbáltatások értek - polgárháborúk dúlása, betelepítések, amelyek felborították az etnikai arányokat , autonómiaigényét kielégítse. Nagyon helyes az a megfogalmazás, amit a 2. § utolsó mondata tartalmaz, amely szerint az Országgyűlés elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának az előidézésére irányul. Ennek szellemében kérem az Országgyűlés többségét - és ebben a Jobbik Magyarországért Mozgalom teljes körű támogatását mindenkor élvezni fogják - a határozott fellépésre, arra, hogy szakítsunk a “merj ünk kicsik lenni” politika eddigi gyászos eredményeivel, végre álljon sarkára ez az ország, és ne azzal foglalkozzon, hogy Ján Slota vagy éppen Fico mikor kap hisztériás rohamot a magyar igények megfogalmazásakor, hiszen egyáltalán ne legyen illúziónk, bár milyen magyar igény megfogalmazásakor hisztériás rohamban fognak kitörni. Annak érdekében, hogy megkíméljük őket a gyakori hisztériás rohamoktól, azt tudjuk tenni, hogy minél nagyobbakat lépünk előre a sok kicsi lépés helyett, és így tehetjük határozottan egyértelművé, a magyar igény az, hogy a Felvidéken élő magyar közösség számára a tisztességes, emberhez méltó élet, az egyenjogú létezés feltételeit biztosítani kell legelsősorban is a területi
