Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
298 igazságtételhez, amely az igazságtalan trianoni békediktátum meghaladására irányuló kötelezettségként nehezedik a Magyar Országgyűlésre immáron 90. éve. Ez az előterjesztés szándékában, tartalmában a nem zeti összetartozást, a nemzeti egységet, a nemzeti felemelkedést megfelelően szolgálja. Csatlakoznom kell azonban képviselőtársaimhoz abban, hogy csak és kizárólag akkor jó és helyes ennek a törvénynek az elfogadása, ha utána a kormányzati munka minden rés zletében, minden elemében meg fog jelenni határozottan és egységesen a magyar nemzeti összetartozás alapvető követelménye, azaz minden egyes döntésben, amit a Magyar Országgyűlés, a magyar kormány vagy bármely magyar közigazgatási szerv hoz, figyelemmel ke ll lennie arra, hogy nemcsak a Magyar Köztársaság területén élő 10 millió állampolgár ügyével kell foglalkoznia, hanem igenis felelőssége van az elcsatolt területeken élő testvéreink sorsa iránt is. Különösen üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat 3. §a kimon dja azt a mondatot, ami, azt gondolom, nagyon sok honfitársunk számára 90 év óta várt pillanat, mégpedig az a mondat a következőképpen szól: “A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.” Ez a mondat hiányzott már. Ennek a mondatnak a kimondása hiányzott már 9 0 év óta a Magyar Országgyűlésben, ahogy tegnap az állampolgársági törvény vitájában felmutattam az 1941. évi XX. törvényt, de felmutathattam volna a többi revíziós törvényt is. Ott kimondták visszacsatolt testvéreinkkel kapcsolatban a Szent Korona országa ihoz: üdvözöljük a visszatérésüket. Most ez a törvény szimbolikusan, lényegében - mondjuk ki bátran - visszacsatolja az elcsatolt sorban élő testvéreinket, átemeli, visszaemeli őket, a magyar nemzet részévé teszi őket, és közjogilag megpecsételni majd pedi g az állampolgársági törvény fogja, amelyet az Országgyűlés, remélem, egyhangú szavazással fog szintén ezen törvényhez hasonlóan elfogadni. Az állampolgársági törvény vitájában majd ki fogom még fejteni, egy jobbító szándékú javaslatunk van, amelynek szere tném, ha elfogadást nyerne a tartalma, hiszen nagyon fontos a csángó testvéreink visszaemelése szintén. A törvény 2. §ához, ahogy Vona Gábor frakcióvezető úr mondta, néhány tételesebb észrevételt, jobbító szándékú észrevételt tennénk annak hangsúlyozása m ellett tehát, hogy mind szellemében, mind szövegezésében, mind irányultságában nagyon is helyes és üdvös ez a törvényjavaslat, és valóban döntő jelentőségű, hogy végre diktátumnak nevezi ezt az 1920. június 4én aláírt okiratot, amelyet 1947ben a párizsi békerendszerben megerősítettek. Lehetne akár - ahogy egy magyar költő mondja - békefertőzésnek is nevezni, hiszen valóban olyan fertőzést, olyan gennyesedést indított el a nemzetünk életében, amelyből, lámlám, csak ennyi idő telt el, hogy felocsúdhattunk. Gondoljunk bele az események súlyába, hogy három és fél millió magyar testvérünket csatolták el 1920ban, és ha nagyon szigorúan megnézzük a statisztikai adatokat, akkor bizony most a Kárpátmedencében elcsatolt sorban élő testvéreink száma sajnos nem sok kal haladja meg ezt a három és fél milliós létszámot. (12.50) Gondoljunk bele, testvéreim, hogy 90 év alatt ahelyett, hogy megháromszorozódott volna a népesedési mutatók szerint ez a magyar közösség, ehhez képest stagnált a létszám vagy alig növekedett. Mi lyen vérfertőzéseken, milyen véres eseményeken kellett átmenniük testvéreinknek ahhoz, hogy most eljuthassanak ehhez az ünnepi pillanathoz, hogy a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja a nemzethez tartozásukat, amelyet tökéletesen szemléltet az a történelmi cí merünk, amely az összes nemzetrészt egy szerves egészben mutatja fel. A Jobbik Magyarországért Mozgalom és az összes, a nemzet ügyéért elkötelezett ember számára azonban evidencia, hogy a magyar állam és nemzet határai nem esnek egybe, és a magyar politiká t, a magyar nemzetpolitikát mindenkor erre tekintettel kell alakítani.
