Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
297 befolyásolják, akkor bizony legyünk tekintettel arra a számos különbségre, amel y a határon túli magyar közösségek életét és sorsát befolyásolja. Más a problémája egy felvidéki magyarnak, más a problémája egy székelynek, de más egy Partiumban élőnek, és más a problémájuk a Délvidéken élőknek, más a Muravidéken, má s Burgenlandban. Mások a gazdasági lehetőségek, másmilyen a politikaigazdasági érdekérvényesítés, másmilyen a kultúra, az oktatás helyzete. Arra kérem, önöket, hogy legyen fülünk arra, hogy meghalljuk ezeket az igényeket, legyen szemünk arra, hogy észreve gyük azt, hogy kinek pontosan mire van szüksége. Ne csak akkor gondoljunk a határon túli magyarokra, amikor a támogatáspolitika kereteit kétségkívül - legalábbis nagyon bízom benne - újra fogjuk gondolni, újra fogja gondolni a kormány, és újra fogja gondol ni az Országgyűlés! Az elmúlt nyolc évben, az elmúlt két kormányzati ciklusban, a határon túli magyarok véleményére oly érzékeny szocialista kormányzat alatt a határon túli magyarokat érintő támogatáspolitikát és az intézményrendszert meggyengítették, megn yirbálták. (Gőgös Zoltán: Nem igaz!) Nem igaz... - hát, mi úgy gondoljuk, hogy igaz. Felszámolták, megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, felszámolták az agorairodákat, szétverték a közalapítványokat, jelentősen csökkentették a kulturálisoktatás i támogatásokat, tönkretették, lényegétől megfosztották a magyarigazolványt és a státustörvényt. Úgy gondoljuk, hogy új támogatáspolitikára, új keretekre van szükség, átlátható, egyértelmű, ellenőrizhető, világos keretekre és az anyagi források tekintetébe n is megnyilvánuló magyar kormányzati felelősségre a határon túliak irányba. Ne csak akkor gondoljunk a határon túli magyarokra, amikor szervezünk nekik egy programot, elmegyünk együtt a csángóbálba, vagy kitüntetünk egyegy neves határon túli magyar írót, hanem gondoljunk akkor is rájuk, amikor a környező országok törvényeket hoznak, olyan törvényeket, amelyek az oktatást, a kultúrát, a szabad magyarnyelvhasználatot korlátozzák vagy érintik. Legyen ennek a parlamentnek és legyen ennek a kormánynak szava, hatalma és akarata arra, hogy felemelje a fejét minden egyes jogsértéssel szemben, minden egyes korlátozó intézkedéssel szemben. Nevesül most a legfontosabb nyilván az a helyzet, ami a Felvidéken előállt, de nem jó a magyar oktatás helyzete Ukrajnában sem, ezzel önök is bizonyára tisztában vannak, tisztelt képviselőtársaim. Mi úgy gondoljuk, hogy az elmúlt nyolc évben is nemcsak hogy szükséges lett volna, hanem lehetséges is lett volna egy sokkal határozottabb, egy sokkal egyértelműbb, a magyar érdekeket so kkal következetesebben képviselő kül- és nemzetpolitika. Bízunk benne, hogy az elkövetkezendő évek ebben is változást fognak hozni. Trianonról megemlékezni - hallhattunk ezzel kapcsolatban itt érdekes felvetést, hogy mivel kellene ezt összekötni vagy mivel nem. Szerettem volna, de nem rontom az ünnep méltóságát azzal, hogy erre reagáljak. Csak annyit hadd mondjak: mi úgy gondoljuk, hogy Trianonról megemlékezni, trianoni emléknapra nem azért van szükség, hogy a szomszédainkat megszégyenítsük, hanem azért, ho gy mi ne szégyenüljünk meg saját magunk előtt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Megköszönöm Szávay úr felszólalását. A következő jelentkezett felszólaló GaudiNagy Tamás úr, Jobbik. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Tiszt elt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt magyar Honfitársak! - akik itt a csonka országban vagy az elcsatolt területeken, vagy a szórványban, vagy a világ emigrációjában élnek. Szólok nekik is, hozzájuk is, és hozzájuk szól ez a törvényjavaslat, amely előttünk áll, és amelyről most elmondjuk a véleményünket; amelyről elmondta Vona Gábor vezérszónokunk, frakcióvezetőnk a véleményét, amelyhez magam is csatlakozom. És valóban történelmi pillanathoz érkeztünk, hiszen a történelmi igazságtétel folyamatában egy jelentős mérföldkőhöz érkeztünk; azon történelmi