Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
291 meglesz a többsége az Országgyűlésben, meghajlok a törvényjavaslat célja előtt, ugyanis mi, jobbikosok, jobbikos képviselők először vagyunk magyar emberek, és csak utána vagyunk ellenzékiek. Úgyhogy én a Jobbik frakcióvezetőjeként 47ünk nevében felajánlom a támogatásunkat a törvényjavaslat elfogadásához. De egyben volna is egy kérésem az Országgyűlés képvi selőihez, volna egy kérésem a jobbikos képviselőtársaimhoz, frakciótársaimhoz. Nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy ez a törvényjavaslat elfogadásra kerülhessen. Talán nem veszik sértésnek a többi frakcióban ülők, ha azt mondom, hogy mi dolgoztunk meg ezért a legtöbbet. (Moraj a Fidesz soraiból. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Jaj!) De mégis arra kérem a jobbikos képviselőtársaimat, hogy ne tekintsük ezt a jobbikosok sikerének, és ugyanezt kérem a fideszesektől és a KDNPs képviselőtársaimtól is, hogy bár önök terjesztették be ezt a törvényjavaslatot, az önök többsége fogja adni az elfogadásához szükséges támogatás gerincét, dandárját, de önök se tekintsék ezt a Fidesz, a KDNP sikerének, mert ha ez a törvény megszületik, ez a nemzet sikere lesz. Hányszor n éztük már irigykedve, irigyelve más országok politikusait, pártjait, amikor a számukra fontos nemzetstratégiai kérdésekben összezárták a soraikat! Hát adjunk végre magunknak egy lehetőséget, hogy nekünk is vannak és talán még lesznek is olyan kérdéseink, a melyekre pártpolitikai hovatartozástól függetlenül igent tudunk mondani. Éljük át ennek a felszabadító erejét! Ezt kérem az Országgyűléstől. Azt is meg kell viszont határoznunk, hogy a törvény megszületésével mi a konkrét célunk, hogy ezek ne pusztán papír ra írt szavak legyenek, hanem meglegyen a hatásuk is a társadalomban. A törvény előterjesztőinek szándéka szerint ez egy tanúságtétel lenne az összetartozásról, és legyen is ez. De legyen emellett emlékezés is! Ne azért, hogy a kardunkba dőljünk, ne azért, hogy a köldökünket nézzük, hogy búskomorkodjunk, hanem azért, mert a fájdalomnak van látásunkat élesítő hatása. Talán sokan ismerik az “Ismerős arcok” nevű együttes “Nélküled” című számát, amelynek van egy olyan sora, hogy “a lényeget nem értheted, amíg n em éltél nehéz éveket”. Hát értsük meg akkor a lényeget, mert megéltük ezeket a nehéz éveket. Éljük át a fájdalmat június 4én, hogy érthessük a lényeget, és tisztán láthassunk! De ezen túl, a tanúságtételen és a fájdalom átérzésén túl legyen ez az erőgyűj tésnek is a napja! Simicskó István célzott már erre, és nagyon jól tette: egy erős nemzet arról ismerszik meg, hogy tude a tragédiáiból is erőt meríteni. Lehet, hogy szentségtörő talán, amit most mondok, de nem az, csak annak tűnhet. Legyünk képesek arra mi, magyar emberek, és ez a nap apropót adhat rá, hogy Trianonból is erőt tudjunk meríteni, hogy a velünk történt tragédiából is erőt kovácsoljunk. Zárásképpen, nem tenném meg, higgyék el, de a törvényjavaslat preambulumában van egy mondat, amely ezt lehet ővé teszi számomra, hogy Istenről is beszéljek, hiszen van egy olyan mondat ebben a törvényjavaslatban, hogy az előterjesztők hisznek abban, hogy a történelem ura Isten. Én is hiszek ebben. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy elmondjak néhány mondatot. V annak itt a teremben, akik teológiailag nálam sokkal képzettebbek, én laikus istenfélő vagyok. De talán nem mondok butaságot azzal, ha azt mondom, hogy ha hiszünk Istenben, hiszünk abban, hogy ő a történelem ura, akkor abban is hinnünk kell, hogy nemcsak a z áldást méri ránk, hanem ő méri ránk a megpróbáltatást is. És ha ő méri ránk a megpróbáltatást is, akkor abban is hinnünk kell, hogy a megpróbáltatás sohasem lehet erősebb annál, mint amit el tudunk viselni, hanem mindig csak annyi, amennyi szükséges ahho z, hogy talpra álljunk, hogy megerősödjünk. Talán az is célja lehetne ennek a június 4ei emlékezésnek, hogy végre ebben a hitünkben megerősödve ne csak a megpróbáltatást lássuk Trianonban, hanem lássuk azt, hogy ennek az elszenvedésén keresztül az Isten j obbá, többé akarta tenni ezt a nemzetet, hogy meglássuk június 4ében a feltámadást is, mert én hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában.
