Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
30 miért lenne szükség nagyobb arányosságra a rendszerben? Hadd mondjam el a 2010es válasz tási példát. És hogy az előjel világos legyen, igen, hatalmas eredmény, így kell mondanom, hogy a FideszKDNP lista 53 százalékos támogatást tudott elérni a választók körében. Ha azonban a második fordulót nézzük, ott ez a támogatottság több mint 98 százal ékot ért el. Milyen lehetséges logikai magyarázata van ennek, amikor az egyéni képviselői mandátumok dőlnek el? Tisztában vagyok azzal, ismerek nagyon sok fideszes képviselőt, és tudom, hogy milyen nagy teljesítményt kell nyújtani ahhoz, hogy valaki kiérde melje ezt a bizalmat. De azért valamennyire furcsa talán, hogy ha megnézzük, több mint 800 jelöltből 176 egyéni körzetben 173 egyetlen pártszövetség színeiből került ki. Az egyik lehetőség, hogy gyakorlatilag csak ez a párt tudott olyan képviselőket állíta ni, akik alkalmasak erre a feladatra. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Van egy másik lehetőség: ez pedig az, hogy ebben a választási rendszerben kétfordulós pártra szavazás van. A második forduló úgy zajlik le, hogy a győztes visz mindent. Nyilvánval óan ez az, amit mi aránytalanságnak nevezünk. Ez az, ami a 98 százalékot eredményezi. Mert nem hiszem, hogy a többi párt, bármelyik ellenzéki párt támogatottsága két hét alatt elveszett volna. Nem; egy második fordulós pártválasztásról van szó. Tehát mi az t várjuk el ettől a választásitörvénymódosítástól, hogy ezen az aránytalanságon változtatni tudjon. A másik lényeges kérdés a határon túli magyarok valamilyen szintű szavazati jogának biztosítása. Abból indulunk ki, hogy úgy tudjuk, hamarosan meg fog szül etni egy állampolgársági törvény a határon túli magyarok állampolgárságának biztosítására. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úrtól, aki ennek a területnek a felelőse, hallottuk, hogy nincs kétfajta állampolgárság, nincs különbség, egyfajta magyar állam polgárság van. Ha azonban ez az állampolgársági törvény megszületik, abban a pillanatban meglesz a kétfajta állampolgárság, hiszen az állampolgári jogok alapvető része a választási jog: a választói jog és a választhatóság, ami egymástól elválhat. Amint ez a törvény megszületik, a Győrben élő magyar ember és a Székelyudvarhelyen élő magyar ember teljesen eltérő helyzetbe kerül, mert lesz, akinek lesz választási joga, és lesz, akinek nem. Mi ennek egy olyan változatát tesszük le, de nyilván erről érdemben kel lene vitázni, ha ezt komolyan gondolja ez a parlament, hogy a választói jogot adná meg, nem pedig a választhatóság jogát. Úgy ítéljük meg, hogy sok esetben csak itteni magyar lakosokat, állampolgárokat érintő törvényekről az szavazzon, aki itteni állandó l akásával is jelezve életvitelszerűen itt él, tehát a meghozott törvények közvetlenül rá is érvényesek. Ugyanakkor a “minden magyar felelős minden magyarért” elv alapján ki szeretnénk azt szélesíteni, hogy adott esetben pártokra a választási jogot a határon túliak akkor is megkapják, ha nem rendelkeznek állandó magyarországi lakóhellyel. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Erre egy nagyon egyszerű javaslatot is tenni tudunk. Feltételezzük, hogy a kompenzációs lista rendszere megmarad, amire a jelenlegi helyzetben t öredékszavazatok jutnak. Azt javasoljuk, hogy 2030 hellyel növeljük meg a mandátumok számát, és az ilyen mandátumok elnyerésére ne csak a töredékszavazatok jussanak fel, hanem a határon túli magyarok szavazatai is. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) Arr a a technikai részre, hogy ez hogyan valósítható meg, hogyan szervezhető meg, szintén van elképzelésünk, de az túlmegy a jelenlegi törvény értelmezésének határain. Mindenesetre benyújtottunk egy módosító indítványt, ami a következőt tartalmazza. Az eredeti szöveg: “Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb 200, a határainkon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogával összefüggésben ez a szám 26tal növelhető meg, a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb 13 országgyűlési ké pviselő választható” - az eredeti szöveg tehát ezzel egészülne ki. Természetesen ugyanazt mondjuk erre, mint a jelenlegi előterjesztés a kisebbségi képviselők megválasztására, a szavazati jog gyakorlásának feltételeiről, annak speciális szabályairól a vála sztási törvény módosításának kell rendelkeznie. Tehát a mi módosító javaslatunk egy lehetőséget nyit meg, hogy ha az érdemi tárgyalások elkezdődnek a választási törvényről, akkor ez az alkotmányban rendelkezésre álljon.
