Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
31 Egyébként hadd mondjam el, hogy volt már ebben a parlamentben választási reformot előkészítő eseti bizottság, a '982002es ciklusban. Én is tagja voltam. Egy évig működött, nagyon kiváló paritásos bizottság volt, minden frakcióból két képviselővel. Teljesen világosan kirajzolódtak az állásp ontok. Bizonyos szempontból érthetők a pártérdekek. Volt egy párt, amely a jelenlegi, általuk aránytalannak nevezett rendszer fenntartása mellett volt, ez a Fidesz, és volt a többi párt, amelyek ezzel ellentétesen az arányosság növelését akarták. Most is é rzem ezt a gesztust, hogy létrejön egy ilyen bizottság, és amikor nem jut majd eredményre, most egy más helyzet lesz: nem feladja, hanem nyilvánvalóan a kétharmad birtokában meg fog születni, feltételezésem szerint, az az eredmény, ami nem fogja ezt az ará nytalanságot csökkenteni. Ha arról beszélünk, hogy az elmúlt húsz évben milyen paktumok köttettek, és az alkotmányról beszélünk, akkor ne felejtsük el, hogy nem véletlenül a mai alkotmánynak nevezett alaptörvény az 1949. évi XX. törvény nevet őrizte meg. A zért, mert a rendszerváltás előtt is ebben a helyzetben a pártok úgy érezték, hogy nekik igenis egy új alkotmányt kell adni. És én hadd pontosítsak, hadd mondjam el azt, ami valójában a magyar alkotmányosság alapja kell hogy legyen, hiszen Magyarország idő ben különböző születésű és szokások által meghatározott történelmi alkotmánnyal rendelkezett egészen az 1944. évi idegen megszállásig. (15.20) Ezt az alkotmányt semmilyen független alkotmányozó hatalom nem helyezte hatályon kívül. (Taps a Jobbik soraiban.) Ezért a jelenlegi alkotmánynak nevezett alaptörvény tulajdonképpen azért nem szuverén, nem legitim, mert nem alkotmányosan hiteles Országgyűlésből származik, mert az 1989es Országgyűlés tulajdonképpen ebből a szempontból szintén egy nagyhatalmi megszállá s alatt működő Országgyűlés volt. Most, hogy a történelmi alkotmány helyreállításáról beszélünk, sokszor azt mondják, hogy valami avítt dolog, valami porosat akarunk előrehozni. Ajánlom mindenkinek a figyelmébe a történeti alkotmány és alkotmányosság érték eiről, korszerűségéről az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok által életben tartott intézményeket, és ehhez megfelelő ismeretanyagot ad ezeknek a korszerűségéről. Zárójelben hadd tegyek egy kis kitérést! A lisszaboni szerződés aláírásakor, a mikor becsatolták hozzá az emberi alapvető jogok chartáját, mint kötelező jogcsomagot, akkor volt egy ország, amelyik azt mondta: elfogadom, hogy ebben nagyon sok pozitívum van, de én úgy gondolom, hogy a szuverenitásomat meg akarom őrizni, és ebből azt fo gom átvenni, amit a saját törvényhozásom erre alkalmasnak tart. És erre azt mondta az Unió, nekik megengedjük, mert nekik történeti alkotmányuk van, joguk van rá - ez volt az Egyesült Királyság. Zárójelben: felnyitottak ezzel egy sorompót, és Lengyelország is kivívta magának ezt a jogot. Magyarország az önrendelkezés ilyen szintű fenntartását nem tartotta szükségesnek. Rögzítenünk kell, hogy Magyarország alkotmánya, alkotmányerejű alaptörvényei három forrásból táplálkoznak. Az 1944ig hatályban volt történe lmi alkotmány elveiből és elvi jellegű törvényeiből; a jelenkor alkotmányos alapelveit, az alkotmányos folyamatosságot, az állam és a társadalom alapintézményeit és az alapvető jogokat és szabadságokat, kötelezettségeket rögzítő alaptörvényből, a mai alapt örvényünket is beleértve ide; valamint az alapvető intézményeket és jogterületeket részletesebben szabályozó sarkalatos törvényekből, tehát létező és megalkotandó törvényekből. Amikor erről beszélek, és azt mondom, hogy úgy tűnik, a Jobbik programját ismer tetem itt, én felteszem a kérdést, vajon a FideszKDNPs többség nem gondoljae, hogy eleget kellene tenni annak a vállalásnak, ami 1989ben született meg, és ott van a jelenlegi alaptörvény preambulumában. Ott úgy fogalmaznak: az új alkotmány megalkotásái g. Tapasztaljuk szerte az országban, négyezer fórumot járva, ahol adott esetben a Fidesz, a KDNP és más pártok szimpatizánsai is megjelennek, hogy ez az elvárás, hogy továbblépjen ez az Országgyűlés az alkotmányosság kérdésében, mint egy
