Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
238 Országgyűlésbe, az ország Házába, ami az ő házuk is, ami az egyetemes magyarság közös háza. Adja Isten, hogy így legyen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hosszan tartó taps.) ELNÖK (dr. Schmi tt Pál) : Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Répássy Róbertnek, a bizottság előadójának. DR. RÉPÁSSY RÓBERT , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztők! Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága május 19ei ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt ellenszavazat nélk ül, 4 tartózkodással tárgysorozatba vette, valamint ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással általános vitára ajánlotta az Országgyűlésnek. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) Köszönöm a bizottság nevében a tapsot. A bizottsági vitában elha ngzott, a törvényjavaslat célja, hogy egyszerűsítse a magyar állampolgárság megszerzésének, illetve visszaszerzésének lehetőségét. Eddig mindazoknak legalább egy év előzetes magyarországi tartózkodást kellett igazolni, akik magyar állampolgárságot akartak, de csak azoknak mindössze egy évet, akik egyébként magyarok. A tervezett módosítás megszünteti az etnikai elvet, és a felmenők állampolgársága, illetve a magyar nyelvtudás alapján teszi lehetővé a kedvezményes állampolgárságot. A kedvezmény most már a mag yarországi tartózkodásnak nem az egy évre mérséklése, hanem mint kritériumnak a teljes eltörlése. Ami nem változik, hogy továbbra is egyéni kérelemre, egyéni elbírálással lehet magyar állampolgárságot szerezni. Az új törvény és főként végrehajtási utasítás ai szigorú biztonsági intézkedéseket tartalmaznak majd, hogy bűnözők vagy más biztonsági kockázatot hordozó elemek ne válhassanak a magyar állampolgárság által uniós polgárrá, illetve ne juthassanak magyar útlevélhez. Aki úgy kér magyar állampolgárságot, h ogy Magyarországon nem telepszik le, annak a magyar állampolgársága csak Magyarországon jár majd jogokkal és kötelezettségekkel, hiszen a nemzetközi jog értelmében szűkebb pátriájában továbbra is eddigi állampolgársága számít meghatározónak, hacsak az érin tett országok másként nem döntenek. Ezért nemcsak a szándéka, de a lehetősége sincs meg annak, hogy Magyarország bármely állammal szemben bármiféle követeléseket támasszon ott élő új állampolgárai miatt. A leendő magyar külügyminiszter ezzel együtt is siet ett találkozni leendő partnereivel a szomszédos országokban, így az egyedüliként aggodalmakat hangoztató szlovák külügyminiszterrel is, hogy biztosítsa őket a magyar állampolgársági reform szándékairól. (20.30) Az új magyar szabályozás lényegében azonos le sz a román, a szerb és a szlovák állampolgársági joggal, amelyek szintén a felmenők állampolgársága alapján és az országban tartózkodás kritériuma nélkül teszik lehetővé az állampolgárság felvételét, és ha kevésbé is, de hasonlítani fog a horvát és a szlov én szabályozásra is, amelyek az etnikai hovatartozás alapján ugyanezt teszik. A bizottsági vitában az előterjesztő Fidesz és KDNP képviselői természetesen támogatták a törvényjavaslatot. A Magyar Szocialista Párt képviselője szó szerint úgy fogalmazott, hogy “azt az irányt, amely ebből a törvényjavaslatból látszik, a Magyar Szocialista Párt jó iránynak tartja, ez folytatása annak, amit még a most távozó kormány miniszterelnöki megbízott útján, az ő irányításával indított el”, ezzel együtt a javaslat időzítését rossznak és veszélyesnek tartották. A Jobbik Magyarországért Mozgalom örömmel üdvözölte a javaslatot; és ugyanígy üdvözölte a javaslatot a Lehet Más a Politika tanácskozási joggal a bizottságban megjelent képviselője is, egészen pontosa n úgy fogalmazott, hogy egyetértenek a fő irányvonalakkal. A bizottságban - csak érdekességképpen elmondom - megjelent és szót kapott Patrubány Miklós úr, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki hasonlóan üdvözölte a törvényjavaslat benyújtását, igaz, sz ámos ponton a javaslattól eltérő javaslatokat is tett, de ezzel együtt is támogatta a törvényjavaslatot.
