Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál):
239 Végezetül szeretném elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottság vitájának összegzése a következőképpen foglalható össze: az alkotmányügyi bizottság szer int a javaslat nem ellentétes a magyar alkotmánnyal, a javaslat nem ellentétes a nemzetközi joggal, az állampolgársági jog a magyar állami szuverenitás része. A törvény tehát mindenben megfelel mind a nemzetközi jogi, mind az alkotmányos követelményeknek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Tisztelt Országgyűlés! Most az emberi jogi bizottság álláspontjának és kisebbségi véleményének az ismertetése következik. Megadom a szót Gul yás Gergelynek, a bizottság előadójának, öt percben. GULYÁS GERGELY , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Országgyűlés! A ma délutáni ülésén az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a z előterjesztést megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak találta. A szavazásnál kizárólag a Szocialista Párt tartózkodott, a többi frakció képviselői a javaslatot támogatták. Az érvek hasonlóak voltak ahhoz, amit Répássy Róbert képviselőtársunk e lőadott. A javaslat egyrészt eleget tesz a népszavazás véleményt nyilvánítani szándékozó résztvevői többségi véleményének. A népszavazás kétségkívül nem volt érvényes, de a véleményt nyilvánítani szándékozók többsége a kettős állampolgárság megadása mellet t foglalt állást. A bizottság is úgy ítélte meg, hogy a javaslat összhangban áll a nemzetközi joggal, semmilyen extraterritoriális hatálya nincsen, egyedi kérelemre adja meg azokban az esetekben és azokkal a jogosultsági feltételekkel az állampolgárságot, amit a törvényjavaslat világosan rögzít. Szintén üdvözlendő, hogy ez a törvényjavaslat véget vet annak a kettős megkülönböztetésnek, amit az előterjesztő is említett, hiszen az eddigi állampolgársági törvény vérségi alapon különbséget tett egy Egyesült Áll amokban élő magyar, illetve egy Erdélyben élő magyar között, noha a különbség éppen az volt, hogy az utóbbi soha nem költözött el a lakóhelyéről, mégis az előbbi volt jogosult arra, hogy az állampolgárságot megszerezze. A bizottságban felmerültek bizonyos kérdések, különösen a nyelvismeret igazolásával kapcsolatosan, azonban úgy ítéljük meg, és a többség úgy ítélte meg, hogy ezek a végrehajtási rendeletekkel pontosan rendezhetőek. Fontosnak tartjuk azt, hogy a státustörvény jelenlegi formájában ellentétes e zzel a törvényjavaslattal, tehát ott ezt a koherenciazavart majd ki kell küszöbölni, ugyanis fontosnak tartanánk azt, hogy a jogosultság feltételei között a végrehajtási rendeletekben azt is rögzíthessük, hogy a magyarigazolvány önmagában is igazolja a jog osultságot, azonban jelen pillanatban a magyarigazolvány igénylésének is feltétele a külföldi állampolgárság, tehát ezt mindenféleképpen meg kell majd szüntetni, de erre a státustörvény módosítása, illetve a végrehajtási rendeletek lehetőséget adnak. Szint én fontos, hogy ez a törvényjavaslat nem dönti el a választójog kérdését, nem is foglalkozik azzal. A választójogi törvény során erről is lehet tárgyalni, a bizottságnak ezért ebben a kérdésben nem kellett állást foglalnia. Úgy gondoljuk, még egy fontos sz empontot figyelembe kell venni, ez pedig főleg a szlovák tiltakozások kapcsán jegyzendő meg. Egyetlenegy államnak sincsen nemzetközi jogi kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a saját állampolgárai nyilvántartását más államokkal ismertesse, ezért aztán füg getlenül attól, hogy más államok milyen szankciókat helyeznek kilátásba az állampolgárság megadása esetére, úgy gondoljuk, hogy ha a magyar államigazgatás megfelelően működik, ennek nincs, nem lehet és nem is lesz jelentősége. Köszönöm szépen. (Taps a Fide sz, a KDNP, az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) :
