Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PAPCSÁK FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
208 Képviselőtársaimmal, akik akkor, illetőleg az 1990es évek után itt voltak, nagyon sokat küzdöttünk azért, hogy egy erős állam legyen egy erős gazdasággal, és az az ország, amelynek erős az áll ama, annak a polgárai is nagy valószínűséggel erősek lesznek. A terület, amelyet vizsgálunk, nagyon fontos, és szükséges visszamenni 1990be, illetőleg ’95be, mert hiszen azóta lényegében egy változatlanul fennálló struktúra, egy változatlanul fennálló ga zdálkodási forma figyelhető meg ezen a területen. Ezért is üdvözlendő ez a jogszabály, mert hiszen egy önálló miniszteriális ágazattá, egy államtitkársággá szerveződik a korábbi évekkel ellentétben, ahol lényegében egy hátsó udvarban, mondhatom úgy, egy mu tyi világot építettek ki, ahol a politikustársakat fizették ki a szocialistaszabad demokrata képviselők, illetőleg az őket szolgáló kormányok. 1989ben még 1830 állami vállalattal rendelkezett ez az ország. Azt mondhatjuk, hogy a volt szocialista országok közül ez volt a legerősebb olyan állam, amely ugyan állami vállalati és monolit struktúrával bírt, köszönhetően ugyan a szocialista rendszernek, amit természetesen mindannyian elítélünk, de amikor a rendszerváltozás elérte ezt az országot, egy nagyonnagy on erős állami vállalati struktúra volt megfigyelhető. A mai napra ez az 1830 vállalat már csak 100150 cégből áll, azaz ez alatt a húsz év alatt eltűnt lényegében az állami vagyon. Kiprivatizálták a gázszolgáltató vállalkozásokat, értékesítették a banki s zektort, az áramszolgáltatókat és a mezőgazdasági cégek jelentős részét, tönkrement a növényolajipar, nincs már Magyarországon könnyűipar. Azt gondolom, hogy egy speciális privatizációval állunk szemben, mert hiszen szokták mondani, hogy a magánosítás a ma gánszektorba irányul, de a magyarországi privatizációnak sajátos gondolata az, hogy a magyar állami vállalatot külföldi államok, illetőleg külföldi államok által tulajdonolt vállalkozások vásárolták meg. (16.40) Tehát az a szomorú hír, hogy ha egy áramszol gáltatónak havi díjat fizetünk, akkor egy külföldi államot vagy azoknak a polgárait fogjuk azzal az összeggel gazdagítani. De nem mehetünk el az elmúlt nyolc év és az elmúlt nyolc év botrányai mellett sem. Például Veres képviselőtársam említette azokat a p ártdelegáltakat, akik az elmúlt években ott voltak a felügyelőbizottságban az ÁPV Rt.nél, majd amikor önök hatalomra kerültek 2002ben, megkapták Bábolnát ajándékként, és tönkretették Bábolnát, a földjét - mondhatom - elprivatizálták, és magát a nemzetköz i hírű vállalkozást leültették. De említhetném a Budapest Airport értékesítését is. Ebben a Házban ön azóta is válasszal adós az ország közvéleményének, mert hiszen nem mondta meg, hogy az a 450 milliárd, amit akkor kaptak, mire fordítódott, és mire költöt ték el. Sukoró kérdése is idetartozhat, de a Malév privatizációját is említhetném, amikor példátlan eset volt, itt, ebben a Házban kérdeztem meg öntől, hogy ön honnan vette a bátorságot pénzügyminiszterként, hogy az ÁPV Rt. igazgatóságának ülésére elmenjen , és lényegében politikai nyomás alá helyezze az igazgatóságot, hogy egy egyébként a saját hazájában is kétes hírű testvérpárnak értékesítse Magyarország nemzeti légitársaságát. Szomorú ez a helyzet, azt gondolom, és innen kell felállnunk. De említhetném a főváros, mondhatom, köztulajdonban lévő vállalkozásainak a helyzetét is. Lényegében már nincs olyan vezető, aki ne ülne börtönben közülük - előzetesben, de ettől még ott vannak. Fontosnak tartom tehát ebben a kérdésben, amennyiben az új kormány megkezdi a működését, az elszámoltatást. Az áttekintés egyik legfontosabb területe lesz ez. Azt gondolom, itt nagy hatékonysággal és körültekintéssel kell majd eljárnunk, természetesen a jogszabályok és a jogszerűség keretei között. A jogszabályról: a vagyongazdálko dás, azt gondolom, valóban a legfontosabb. Szervezeti szempontból a szabályozás, amit ez a jogszabály érint, három területet ölel fel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank és a vám- és pénzügyőrség kormánybiztosának a kérdését. Fon tos még egyszer megemlíteni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban egy önálló
