Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
184 társaság legyen az, amely ezt a közszolgáltatást ellátja. Nyilván a társulás is egy jogilag szabályozott forma az önkormányzatok között. A jogi szabályozásban, amelyre az előterjesztő Rogán An tal is utalt, az 5. §ba egy q) és egy r) pont kerül behelyezésre a 63/A. §ba, hiszen említettem, hogy itt az Alkotmánybíróság egy h) jelű pontot alkotmányellenesnek ítélt, de az ebben megfogalmazott tartalom mindenképpen szükséges, hogy visszaemelésre ke rüljön a törvénybe, most már az alkotmánynak megfelelő megfogalmazásban, hiszen nemcsak a parkolás szabályozásának rendeleti felhatalmazására való utalást kell hogy tartalmazza, hanem a közterülethasználat és a közterület rendjére vonatkozó rendeletalkotá si felhatalmazást, és ahogy azt Rogán Antal előterjesztő képviselőtársam említette, a közterületfelügyelet szervezetének és feladatainak meghatározására is a rendeleti felhatalmazást a korábbi h) jelű pont megadta. (14.40) Ebből a tervezetből valamilyen a dminisztrációs okból ez kimaradt. Ezt egy módosító indítvánnyal szeretnénk visszahelyezni, hiszen gondolom, hogy abban nem lesz vita, hogy a közterületfelügyelet szervezetének és feladatainak rendjét szabályozó rendeletnek meg kell születnie, az erre vona tkozó felhatalmazásnak pedig itt, az Ötv.ben van a helye. Még egy lényeges pont van a következő, a 7. §ban. Ez pedig az, hogy a forgalomképtelen törzsvagyonba helyezi be tulajdonképpen azt a gazdasági társaságban meglévő üzletrészt, amely ennek a helyi k özfeladatnak, közszolgáltatásnak az ellátását biztosítja, magyarul ebben is garanciát kíván adni arra, hogy ennek önkormányzati tulajdonban kell maradnia. Másfelől pedig az indokolás is kiemeli, hogy a polgári törvénykönyv 172. és 174. §a az állami vagyon nal mint tulajdonnal való rendelkezési részjogosítványokat megengedi, míg az önkormányzati törvényben a törzsvagyonnal kapcsolatban ez a szabályozás nem volt teljesen koherens. Megteremtődik ebben a törvénytervezetben, illetőleg a módosítási javaslatban ez a koherencia: ugyanazok a részjogosítványok, amelyek az állami vagyonnal kapcsolatban megjelennek a Ptk.ban, a törzsvagyon tekintetében az önkormányzatok számára is megnyílnak ezzel a jogi szabályozással. A közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása szintén szükséges kellék volt ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság által mulasztásos törvénysértésnek minősített helyzetet megszüntethessük. Ennek érdekében képviselőtársaink a T/27. számú törvényjava slatot terjesztették be. Azzal a jogi technikával éltek, hogy az önkormányzati törvény csak utal arra, hogy külön jogszabály adja meg a rendeletalkotási felhatalmazást a Fővárosi Közgyűlés részére. Ez az a külön jogszabály, amelyben ez a rendeleti felhatal mazás megjelenik, azokkal a részletszabályokkal, amelyeket egyébként az Alkotmánybíróság hiányolt az Ötv. eredeti szabályozásából, hiszen azt elégtelennek minősítve állapította meg az alkotmányellenes helyzetet. Az 1. § (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy polgári jogi jogviszonyként jön létre a szolgáltatást igénybe vevő és a közszolgáltatási feladatot ellátó között a jogviszony. Korábban, mint ahogy említettem már, az Alkotmánybíróság is hol közjoginak minősítette, hol pedig ezt meghaladva és az önkor mányzati tulajdonból levezetve már egy, a szereplők, a végfelhasználók - hadd fogalmazzak így - között már polgári jogviszonyként értelmezve a jogviszonyt; egyértelművé teszi maga a törvénytervezet is, mikor ezt rögzíti. Rögzíti a jogszabály - nagyon helye sen - ennek a jogviszonynak a kötelező tartalmi elemeit is egy felsorolással, amely nyilván megint csak exemplifikatív, tehát ez még továbbiakkal kiegészíthető, de ezeket mindenképpen tartalmaznia kell annak a szerződésnek, amely itt létrejön. A 2. § pedig tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek a rendeleti felhatalmazásra vonatkoznak, tartalmazza az egy órára eső várakozási díj meghatározását - szintén az alkotmánybírósági határozat sorai között kiolvasható, hogy ez egy szükséges kelléke a rendele tnek , aztán a leghosszabb parkolási időtartamot. A 15/B. §ban a P+R parkolók esetében lehetővé teszi azt, hogy ha pluszszolgáltatásként magát a parkolási területet őrzik, akkor ott egy minimális díj fizetésére
