Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
168 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most következik Apáti István képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoport vezérszónoka. Megadom a szót, képviselő úr. DR. APÁTI ISTVÁN , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg nekem, hogy néhány bevezető, felvezető gondolat keretében mintegy ráfókuszáljak a témakörre, és ezt követően tételesen és részletesen egy kemény, szakmai alapú és abszolút szókim ondó kritikát fogalmazzak meg a FideszKDNP által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan. Úgy gondolom, hogy a jelenlévők döntő többsége egyetért velem abban, hogy az elmúlt nyolc évben az MSZPSZDSZ rémuralma teljesen tönkretette és végletesen legyen gítette hazánkat. (Taps a Jobbik soraiban.) Szégyenteljes, de sajnos igaz, hogy a szélsőbaloldali kormányzás eredményeként (Derültség az MSZP soraiban.) Magyarország ma gyakorlatilag valahol félúton van a népköztársaság és a banánköztársaság között. A demo kratikus intézmények vagy egyáltalán nem, vagy nem megfelelően működnek. Ez különösen megmutatkozik a közigazgatás szervezetrendszerében, azon belül pedig a helyi önkormányzatok szintjén. Hat és fél évet dolgoztam a községi közigazgatás szintjén vezetőként , és drámai volt látni azt a zuhanórepülést, amely az önkormányzatok működését jellemezte a 20022010 közötti időszakban. Reméltük, hogy az áldatlan és a demokráciához méltatlan állapotokon a 2010. évi országgyűlési választásokon győztes politikai erő vált oztatni kíván, és gőzerővel azon kezd el dolgozni, hogy a demokrácia testén ejtett rettenetes sebeket megpróbálja majd begyógyítani. Hangulatunk már az alakuló ülést követő első ülésnapon kezdett borongóssá válni, majd amikor kézhez kaptuk és elolvastuk a T/32. számú törvényjavaslatot, akkor döbbenten azt kellett tapasztalnunk, hogy a kormányra készülő, kétharmados többségben lévő FideszKDNP gyakorlatilag újabb sebeket akar ejteni a demokrácián. Nyilvánvaló, hogy az általános és részletes vita során a Fide sz a hatalmas médiagépezet segítségével azon lesz, hogy ennek a törvénynek a benyújtását és esetleges elfogadását politikai ígéretei gyors és hatékony beváltásaként a politikai és a politikusi szavahihetőség örök érvényű példázataként fogja tálalni, és min den ezzel ellenkező véleménnyel kapcsolatban az lesz a beállítás, hogy az ellenzéki pártok nem partnerek a testületek létszámának csökkentésében, az ellenzéki pártok nem akarnak takarékoskodni. A törvényjavaslat egyik fő célja a költséghatékonyság, a takar ékosság szempontjainak szem előtt tartása. Azonban ennek, illetőleg a választási ígéretek betartásának palástja alatt véleményünk szerint egyeduralmi törekvések lapulnak meg. Joggal nevezhető tehát a törvényjavaslat jelenlegi formájában lex diktatúrának. ( Taps a Jobbik soraiban.) Elfogadhatatlan és felháborító, hogy az előterjesztők a politikai szemfényvesztés széles tárházát a “filmszínházunk bemutatja” szintre fejlesztik, és a közvélemény előtt a demokrácia, az esélyegyenlőség és az arányosság leküzdhetet len élharcosaként jelennek meg, miközben pontosan a demokrácia egyik legfontosabb alappillére ellen indítanak egy alattomos támadást. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvé nyjavaslat rendkívül súlyos elméleti, gyakorlati, szakmai és politikai problémákat és aggályokat vet fel. Elöljáróban szeretném leszögezni, s ezzel bizonyos felesleges vitáknak elébe is megyek, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a testületek létszámána k bizonyos számottevő, jól értékelhető, jól érzékelhető csökkentésében partner lehet, de a csökkentés mértékében, s legfőképpen - és ez a hangsúlyos - módjában jelentősen eltér az álláspontunk. A beterjesztett javaslat a 10 ezer lélekszám alatti települése k esetében egy négyes tagozódást mutat, szemben a jelenleg még hatályos törvény hatos tagozódásával. A mai nap folyamán benyújtásra kerülő módosító indítványaink egyikében mi köztes és kompromisszumos megoldásként egy ötös tagozódást javaslunk, amely lakos ságszám szerint növekvő sorrendben haladva száz, ezer, 3
