Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
153 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló javaslatnál felvetődhet kérdésként, hogy nem kevése az idő akkor, amikor ezt a kérdést tárgyaljuk, hiszen tudjuk, októberben a jelenleg hatályos jogszabályok szerint választást kell tartani, mármint önkormányzati választást. Ugyanakkor talán mindenki tudja, hogy az önkormányzati választási rendszer átalakításával kapcsolatos munka egyáltalán nem most kezdődött, évek óta az önkormányzati szövetségek, így az ált alam vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Korábban nyilván az MSZP sajátos felfogása szerint a kormány is folyamatosan tett előterjesztést az önkormányzati választásokra vonatkozó javaslatok esetében, és az önkormányzat i szervezetek is, az érdekképviseleti szervezetek is foglalkoztak ezzel. Jó másfél éve folyik az ezzel kapcsolatos jogalkotási előkészítő munka. (11.30) Számtalan önkormányzati ember, önkormányzat, polgármester, megyei elnök, testületek ezzel a kérdéssel már szembesültek. Amikor ezt a javaslatot letesszük az asztalra, és kérjük, hogy a parlament akceptálja, tárgyalja meg és fogadja el, akkor ezt annak tudatában tesszük, hogy bizonyára talán önök is látták, a sajtóból értesülhettek, az önkormányzati szövets égek több mint fele - hét önkormányzati szövetség van - úgy nyilatkozott, hogy egyébként ezt a törvényt jó kiindulási alapnak tartják; így nyilatkozott a Megyei Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Faluszövetség, a Magyar Önkormán yzatok Szövetsége, és a többi szövetség sem zárkózott el a kérdés tisztázásától, sőt számos javaslatuk már eleve ebben a törvényben megfogalmazódott. (A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Erdős Norbert váltja fel.) Tehá t azt hiszem, hogy igenis meg lehet tenni azt, hogy bár közel van a választás, ne várjunk még négy évet azzal, hogy majd a következő ciklus végén valamilyen módon csökken az önkormányzati képviselők létszáma, az önkormányzati választási törvény tisztázódik , mert az a négy év elvesztegetett idő, és a mostani helyzetben, azt hiszem, egyáltalán nem engedhetjük meg azt magunknak, hogy azt mondjuk a választóknak, hogy ugyan megígértük a kampányban, de majd négy év múlva valahogy lesz. Akkor, amikor hozzányúltunk a törvényhez, azt a szempontot is figyelembe vettük, hogy az 1990ben megalkotott és ’94ben módosított önkormányzati választójogi törvény számos esetben egyszerűen idejétmúlt. Azóta újrakeletkezett problémákat nem orvosol, az arányosság elvét súlyosan sé rti, hiszen például a megyei képviselőtestületek létszáma nem igazodik a megyei lélekszámokhoz, így fordulhat elő, hogy van olyan megye, amely kisebb lélekszámú, mégis több képviselővel rendelkezik, mint olyan megye, ami viszont nagyobb lélekszámmal rende lkezik. A főváros esetén a rögzített képviselőtestületi létszám képtelen volt alkalmazkodni ahhoz, hogy a főváros lélekszáma csökken vagy nő. Így nyilvánvaló volt, hogy egy idő után, mivel ez egy rugalmatlan rendszer, az arányosság elve óhatatlanul torzul . Nem csak abban az értelemben, hogy a legkisebb település és a legnagyobb település esetében egy képviselőre hány képviselendő személy jut, mert szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez az arányosság kivitelezhetetlen akkor, amikor tudjuk, hogy létezi k olyan önkormányzat, aminek tíz lakója van. És 113 olyan település van az országban, amelynek száznál kisebb a lélekszáma. Egy ilyen képviselőtestület esetén, ha csak egy képviselő van, az akkor is sokszorosan kedvezőbb helyzetben van a közvetettséget te kintve vagy a közvetlenséget tekintve, mint egy fővárosi képviselő, mert nyilvánvalóan a főváros esetében nem lehet olyan rendszert üzemeltetni, ahol ad absurdum ötven emberenként van egy képviselő. (A jegyzői székben Nyakó Istvánt Szilágyi Péter váltja fe l.) Tehát aki az arányosságot ilyen vertikális értelemben kéri számon a rendszeren, az tévedésben van. Az Alkotmánybíróság sem arra hívta fel a parlament figyelmét, hogy ilyen értelemben Simában, ahol egyébként 17en laknak, épp olyan képviselet legyen, mi nt a fővárosban, hanem azt mondta, hogy legalább a hasonló lélekszámú településeken hasonlóak legyenek a testületi arányok. Ezt a
