Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
154 javaslat viszont teljesíti, úgy a megyei önkormányzatok, mint a kerületek, a tízezernél nagyobb lélekszámú települések, a tíze zernél kisebb lélekszámú települések és egyébként a megyék esetében is. A módosításkor alapvetően megőriztük az eredeti törvény szerkezetét és a választási rendszert is. Ne felejtsék el, hogy a megyei és a fővárosi választásokat leszámítva, az önkormányzat i választás alapvetően különbözik az országgyűlésitől, ugyanis az önkormányzati választásokon lényegében csak személyekre lehet szavazni, pártokra pedig nem. Ezért az összehasonlítás az országgyűlési választási megoldások és az önkormányzati választások kö zött rendkívüli módon sántít, hiszen gondolják meg, fogalmilag sem lehet egyébként egy településen pártra szavazni. A listás településeken személyek vannak felírva, akire a település lakói szavaznak, ha hatra, hatra, ha nyolcra, nyolcra, nem lehet pártra s zavazni. És a szavazólapon a nagy településeken sincsen párt, személyek vannak felsorolva - Tóth Béla, Kovács Károly. Éppen ezért, miután úgy gondoljuk, hogy az önkormányzati választásoknál alapvetően fontos az, hogy az emberek személyt válasszanak a saját közvetlen képviseletükre - hiszen tudjuk, hogy az önkormányzati rendszer élete, a minőség, az önkormányzati képviselet nélkülözhetetlenné teszi ezt a személyes kapcsolatot , fontosnak tartottuk azt, hogy ezt a vonást megőrizzük. Tehát még egyszer hangsúl yozom: a megyei és a fővárosi önkormányzati választások esetén, amelyek viszont a kétszintű közigazgatási rendszer második szintjét képviselik, a közvetlen települési választásokon személyre lehet szavazni most is, és ezt szerettük volna fenntartani. Szeri ntünk ez jó elv. Ugyanakkor tudjuk, hogy a személyre szavazás adott esetben a választói akaratot pozitív és negatív értelemben is képes módosítani, hiszen ha tiszta egyéni kerületi rendszer van egy önkormányzati választáson, előfordulhat, hogy egyébként eg y 51:49 százalékos aránynál éppúgy egyszínű az önkormányzat - mármint amennyiben egyáltalán egy önkormányzat lehet egyszínű, mert személyes emberek képviselik a választóikat a testületben , de szervezeti szinten ez torzíthatja az arányokat. Ha valakinek o lyan szándéka lett volna, hogy az erő felé húzó rendszert alkosson meg, akkor a legegyszerűbb az angol rendszert bevezetni, tiszta egyéni körzet, a győztes mindent visz, és senki nem mondhatja azt, hogy Angliában egyébként tombol a diktatúra, mert a világ egyik legrégebbi modern demokráciája, és szemmel láthatólag egész jól elvannak ezzel a rendszerrel. Éppen ezért megőriztük az önkormányzati rendszerben az úgynevezett kompenzációs listás eljárást vagy ilyen kiegyenlítő rendszert, azzal a módosítással, hogy a korábbi kompenzációs lista torzítását megpróbáltuk kiküszöbölni - amiről pontosan tudtuk egyébként, bár most sokan már nincsenek a ’94es parlamenti tagok közül közöttünk, de hadd említsem meg, hogy a ’94es rendszernek ezt a jellegű torzítását pontosan az SZDSZ parlamenti léte okozta. Mert az SZDSZnek volt az a primer érdeke, hogy bármilyen kis arányban is képviselettel rendelkezik az önkormányzatokban, ne lehessen kihagyható egy MSZPSZDSZkoalícióból, még akkor sem, ha az MSZP lényegében majdhogynem többségi szavazást kap egy önkormányzati testületben. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a kompenzációs lista olyan helyzeteket is - ez most megint valós példa - eredményez, hogy valaki hiába szerzi meg szervezeti szinten a szavazópolgárok 9 0 százalékának a támogatását, az önkormányzatban a korábbi torz rendszer miatt lényegében az abszolút többségét is csak a polgármesterrel tudta biztosítani. Tehát ez nyilvánvalóan képtelenség, és az önkormányzatok stabilitása ebből a szempontból rendkívül fontos. Ezért az egyéni körzetek és a kompenzációs listák arányát a testületekben úgy próbáltuk megfogalmazni, hogy mindenképpen jelen legyen a helyi demokráciában is az ellenzék, a különbözőséget szervezeti szinten tudják képviselni az emberek - hozzátesz em, már amennyiben a hasonlat itt megáll, mert mindenki tudja, hogy szervezetekre, még egyszer hangsúlyozom, az önkormányzatokban nem lehet szavazni, csak személyekre. És pontosan tudjuk az önkormányzati
