Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
13 Köszönöm szépen a figyelmüket. Amint mondtam, az ellenzék háromféle álláspontjából kettőt a most következő ötöt percben meghallgatunk, a többit pedig a vitában fogják kifejteni. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Szórványos taps az LMP soraiból.) ELN ÖK (dr. Schmitt Pál) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a bizottsági ülésen mindhárom előterjesztéssel kapcsolatban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Most ezek ismertetése következik a rendelkezésre álló összes en 10 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak. DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Bizottsági Elnök Úr! Ezen történelmi pillanat alkalmából először is szeretném köszönteni minden képviselőtársamat, azokat is, akik legitimációs szempontból megérdemlik, hogy itt legyenek, és azokat is, akik nem érdemlik meg, hogy itt legyenek (Moraj és derültség az MSZP soraiban.) - tekintettel arra, hogy visszaéltek a választók bizalmával, és sárba tiporták a magyar politikai szabadságjogokat (Moraj az MSZP soraiból.) az elmúlt nyolcéves országpusztító kormányzásuk ideje alatt. (Zaj. - Az elnök csenget.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Egy pillanatra, ha megállna a képviselő úr. Tisztelettel én arra kértem, hogy a kisebbségi véleményt ismertesse. DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi vélemé nyének ismertetője : Igen, ezt szeretném megkezdeni, de főként az udvariasság okán szerettem volna ezt elmondani. ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Arra kérem, hogy tartsa magát ehhez. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.) DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazsá gügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Az előterjesztéssel kapcsolatban a következő álláspontot fogalmaztuk meg. Három ellenzéki párt nyilatkozott az ügyben. Nem jött létre nagykoalíció az ellenzéki pártok között. Markáns álláspon tja volt a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak - ezt szeretném ismertetni öt percben. Hiszem, hogy az LMP ezt meg fogja tenni, az MSZP pedig majd önálló vezérszónoklatában fog erre kitérni. A problémánk az előterjesztéssel kapcsolatban elsődlegesen az, hogy az alkotmányozás fogalmának a téves megközelítésében fogantak ezek a gondolatok akkor, amikor mindjárt az 1. §ban a választójogi rendszerhez és az alkotmányhoz kíván hozzányúlni a kétharmados többséget kapott Fidesz, annak ellenére, hogy az alkotmányozás folyamata és fogalma, mint tudjuk, egy sokkal összetettebb, sokkal nagyobb felelősséget igénylő, társadalmi közmegegyezésen alapuló szent dolog. A kezemben tartom “A történeti alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya” című kötetet, Zétényi Zsolt alkotását, amely summázza annak az értéknek, annak a csodálatos értéknek, közjogi értéknek és hagyománynak az összszintézisét, amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga számára nézve irányadó értéknek tekint. Ezért is képviseltük azt a programunkban és képvi seltem a bizottságban is azt, hogy ilyen jellegű ügyekhez nem lehet aktuálpolitikai megfontolásból hozzányúlni, mert erre már sajnos volt példa. Kénytelen voltam emlékeztetni a fideszes képviselőtársaimat és az MSZPs képviselőtársakat arra, hogy 2002 dece mberében már volt alkalom arra, hogy az Európaklauzula magyar alkotmányba emelésével lényegében az alkotmány szentségét tiporták sárba akkor, amikor a népszavazásról szóló kérdést 79. §ként közösen kétharmadosan beemelték ebbe az alaptörvénybe, ami megen gedhetetlen eljárás. Itt is ennek a jelét látjuk.