Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
14 Amit mi támogatni tudtunk, az az, hogy a kormányzati struktúra kialakításával kapcsolatos összes alapvető kérdésben természetesen szabadsága van a kormánytöbbségnek; hogy milyen módon é s milyen formában kívánja megvalósítani a saját kormányzását, milyen formai keretek között, az valóban az ő saját ügye. Nyilván az alkotmányos keretek teljes körű áthágásával mégsem illik megtenni, tehát úgy gondoljuk, úgy gondolom, a demokratikus jogállam iság, visszaállítandó jogállamiság kereteit majd erre fogják használni: nem visszaélnek, hanem élnek a hatalmukkal. Ami mindenképpen kritikaként került említésre, azt az előterjesztést tettem, és ezt most is megismétlem ezúton, hogy a T/9es előterjesztés 1. §át, a 200 fős létszámra való korlátozására irányuló alkotmánymódosítási indítványt vonják vissza az előterjesztők, és ezt majd akkor tárgyalja meg az Országgyűlés, amikor ennek igazából ideje és kerete lesz. Ne vonjuk el az időt a kormányzati struktúr a kialakításával kapcsolatos vita elől, hiszen itt most arról kellene beszélni, hogy majd hogyan fog működni az ország. Hogy négy év múlva hány képviselő és milyen felhatalmazással fog eljárni majd a választók érdekében, az egy négy év múlva esedékes kérdé s, de semmiképpen nem most. Másodlagosan viszont azt kell elmondani, hogy a kormányzati struktúrával kapcsolatos előterjesztés több értékes gondolatot tartalmaz, a közigazgatási hivatalok intézményének visszaállítása egy nagyon helyes, üdvözlendő út, illet ve a miniszteri felelősség intézménye is megjelenik. Örömmel nyugtázhatjuk tehát, hogy ez a program lényegében megvalósul, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 88 oldalas, “Radikális változást” programjának két programelemét kiválóan sikerült átvenni, úgyhogy köszönjük szépen ez úton is a Fidesznek (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Köszönjük.) , hogy ezt a két programelemet átvették. Egy elemet hiányolunk a rendvédelmi szervek közül, a csendőrséget, de hát majd még talán kellő idő lesz arra, hogy megosszuk ezzel kapcsolatos álláspontunkat. Összességében tehát azt tudjuk mondani, hogy ezt az előterjesztést így, ebben a formában nem tudtuk támogatni. Különösen van egy aggályos elem az egyik szervezet részéről, az alkotmányvédő hivatal, AVH rövidítésű szervezet létre hozása a nemzetbiztonsági hivatalok jogutódjaként. Úgy gondolom, nagyon szerencsétlen, téves felfogáson alapul ennek a szervezetnek az elnevezése. Kérjük, hogy ezt is mindenképpen módosítsák. Úgyhogy ezt az álláspontot foglaltuk el a bizottságban. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak a hátralévő öt percben. Parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi vél eményének ismertetője : Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden fogok szólni. Először is szeretném megerősíteni azt, amiben valóban egyetértés volt egyébként az ellenzéki pártok között, hogy a kormányzati stru ktúra kialakításában a leendő kormányoldal felelősségét természetesen elismerjük; az idevonatkozó kritikáinkat, észrevételeinket majd a vitában természetesen meg fogjuk tenni. Ami komoly kritika megfogalmazódott, és ami nem tartozik szorosan az új kormányz ati struktúra kialakításához, az a 200 főnek a betonba, pontosabban alkotmányba öntése. Úgy véljük, hogy akkor helyes egy számot bemondani és az alkotmányban rögzíteni, ha lefolytattuk pontosan azt a vitafolyamatot, amire egyébként a mai napon a képviselőt ársaink javaslatot tettek. Tehát ha végigmegy egy vitafolyamat arról, hogy milyen választójogi rendszert szeretnénk, akkor ennek a vitafolyamatnak a végén lehet szó egy kisebb parlamentről, és meg lehet határozni egy számot. Nem hiszünk abban, hogy létezne k mágikus számok, és helyes dolog előre megmondani, hogy 200 fő a
