Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 8 (13. szám) - Meira Kumar, az indiai parlament alsóháza elnök asszonyának köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1196 Ugye, azok a cinikus megjegyzések, amik arról szólnak, hogy egy nem kormánytag kormánypárti politikus megjegyzései összedöntik a világgazdasági rendszert, a humor kategóriába tartoznak? (Közbeszólások az MSZP soraiban: Nem! - Nem!) Ugye, azt nem gondolják komolyan, hogy amikor a világ számára kiderül, hogy a magyar költségvetés májusi adatai azt mutatják, hogy a költségvetési hiány 87 százalékát már fölette… (Közbeszólások az MSZP soraiban. - Lendvai Ildikó: 20 02ben mennyi volt?) - amivel szemben azok a szocialista érvek sajnos a világban nem nyomnak semmilyen súlyt sem a latban, hogy ez mindig így szokott lenni, mert az idén 87 százalék ez a hiány. Tudják, mennyi volt tavaly ugyanebben az időszakban? 67 százal ék. És tudják, mennyi volt egy évvel korábban? 54. (Közbeszólások az MSZP soraiban: 2002ben mennyi volt? - Mennyi volt nálatok?) Tehát még mielőtt bármelyik kormánypárti képviselőt kipécézik maguknak, és könnyed humorral szórakoztatják egymást, szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy az önök kormánya, tisztelt szocialisták, olyan költségvetést hagy örökül, amely az első öt hónap végére a költségvetési hiány 87 százalékát fölélte. (14.50) Na, ez a probléma. Ezt a világ tudja, és ettő l vannak nehézségeink. (Hosszan tartó taps a kormánypárti oldalon. - Közbeszólás ugyanott: Szégyen! - Szórványos taps a Jobbik és az LMP soraiban.) Jól ismerem a magyar léleknek és kultúrának azt a menekülőpályáját - a saját sportágamból, ha máshonnan nem, jól ismerhetem , hogy amikor valami hiba történik, és megtudja a világ, akkor azt mondjuk, hogy rosszul kommunikáltunk. Ezért van a baj. Ugye, viccelnek? Uraim, tények vannak. Gazdaságról beszélünk. Itt befektetők milliárdjaikat kockáztatják, időnként ez ermilliárdjaikat. Pontosan tudják, mit gondoljanak a helyzetről. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Erre kéne figyelni.) Csak nem gondolják, hogy bárkinek, nem akarom az ellenzéket lebecsülni, bármely kormánypárti, nem kormánytag képviselőnek vagy bármely el lenzéki képviselőnek a szava versenyképes a magyar gazdaságról szóló tényszerű adatokkal? (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez is történt. Ez sajnos igaz. A Magyar Hírlapot kell olvasni.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne bújjanak, a jövőben se bújjanak a mögé a gondolat mögé, ami a politikában is elhatalmasodott, hogy ha elvesztettük a választást, nyilván jól dolgoztunk, csak rosszul kommunikáltunk. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ha valami hibát vétünk, nem vétettünk hibá t, csak biztosan nem jól magyaráztuk el. Ezek önbecsapások, régi magyar történelmi reflexek, ami a valósággal való szembenézés helyett mindig önfelmentést, könnyebbséget, egy könnyű menekülőpályát keres. Ne folytassuk ezt a gyakorlatot, ezt az általános me gjegyzést engedjék meg, hogy hozzáfűzzem az elmondottakhoz. (Taps a kormánypárti oldalon.) Ha Schiffer elnök úr megengedi, egy vitát nem vívnék meg minden héten önnel itt a parlamentben. A múltkor, a kormányprogram vitája kapcsán már elmondtam, hogy a rend szerekről szóló vitát talán a parlamenti padsorokon kívül érdemes megvívnunk, csak a saját fölfogásom világossá tétele érdekében mondtam a múltkor is, most is megismétlem önnek: kétségkívül szabad választások és magántulajdon van Japánban is meg Ausztriába n is, de ha valaki azt mondaná, hogy ugyanaz a rendszer, akkor azt kinevetném. Ugyanis nyilvánvaló, hogy ez csak annyit jelent, hogy a szabad világhoz tartozik mind a kettő. A szabad világon belül különböző rendszerek vannak. A miénk is egy rendszer volt a z elmúlt 20 évben, ezt váltották le az emberek, ezt számoljuk föl, és a szabad világ keretein belül egy másikat, a nemzeti együttműködés rendszerét építjük föl. Ezt mi rendszernek hívjuk. Kérem az ön türelmét és megértését e tekintetben. (Taps a kormánypár ti oldalon.) Sokadik alkalommal hallom itt a parlamentben, hogy a parlamenti képviselők meg az önkormányzati testületek létszámának csökkentése önmagában nem érdem. Egy pillanatig hadd vitatkozzam ezzel a gondolattal! Abban önnek kétségkívül igaza van, hog y ha jól csökkentjük, akkor az igazi érdem. De a csökkentés önmagában is az. A magyar közvélemény úgy gondolja, nem ok nélkül, hogy az a politikai osztály, amelyik ma az ország ügyeit intézi, országos szinten, középszinten és helyi szinten túlméretezett. S zerintem a magyar közvéleménynek igaza van. A