Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
1149 Valóban vannak felelősök, és ezeknek a felelősöknek el kell számolnia politikailag és jogilag, el kell számolniuk a saját tett ükkel. Csak vegyük észre, hogy ez a felelősség ebben a konkrét esetben közös. Tehát amiket ön felsorolt eseteket, abban a felelősség nagy részben valóban az elmúlt kormányzó oldalt terheli, de ebben a konkrét esetben, az Állami Számvevőszék vezetőinek kivá lasztásában közös a felelősség. Egyébiránt nem szeretném megvonni öntől a jogot, hogy folytassa az elmúlt rezsimmel kapcsolatos vitáit, és lehet, valószínűleg - ön szerint - hazudnak, nem hazudnak, ezt nem tisztem eldönteni, nyugodtan játsszák le ezeket a vitákat, csak azt engedjék meg, hogy elmondjam róla a véleményemet. Ez nem előremutató. Viszont szeretnék a konkrét tartalmi dolgokra is reagálni. Most egy politikaelméleti vitába keveredtünk itt Dancsó úrral. Az a lényege, hogy akkor lesz független egy sz ervezet, amennyiben a tagjai vagy kiegyenlítettek politikailag, vagy pedig politikailag semlegesek. A felszólalásomban mindkét lehetőségre felhívtam a figyelmet. Így hát magának az Állami Számvevőszék vezető testületének a függetlenségéről beszéltem. Amenn yiben ezek csak pártdelegáltak vagy egyetlen párt által delegált emberek lesznek, akkor az egész testület függetlensége kerül veszélybe. Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Most rendes felszólalásra Veres J ános képviselő úrnak adom meg a szót, az MSZPképviselőcsoportból. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, akkor sok minden korábban elhangzotthoz ugyan kedvem lenne szólni, de megmaradnék a határoz ati javaslatnál. Mi is ezzel a javaslattal kapcsolatban az igazi probléma? Két dolog, ha szabad erre leszűkíteni a probléma ismertetését. Az egyik, hogy ez a javaslat, noha Hargitai úr érvelésében az hangzik el, hogy házszabályszerű a javaslat, és teljes m értékben megfelel mindenfajta követelmények, ezt senki nem is vitatja, ugyanakkor hiányzik belőle az a nagyvonalúság, az a politikai gesztus, amely az elmúlt nyolc évben - akármilyen jelzőt is mondunk rá - mégiscsak megvolt. Nevezetesen, hogy a Számvevőszé k vezetőjét jelölő bizottságnál a paritásos elvet érvényesítette az akkori parlamenti többség. A paritásos elvet érvényesítette, és ilyen értelemben biztosított volt az, hogy az ellenzék érdemi befolyást tud gyakorolni a jelölésre. Az ellenzék egyetértése nélkül nincs jelöltállítás, nem is került sor sajnos jelöltállításra, noha értelemszerűen voltak olyan évek ebből a nyolc évből, amikor kifejezetten érdeke lett volna az akkori kormánytöbbségnek a parlamentben, hogy legyenek alelnökei az Állami Számvevőszé knek. Hiszen 2002 őszén, 2003ban az akkori számvevőszéki ellenőrzések értelemszerűen a korábbi kormány tevékenységét érintő időszakra vonatkoztak, azaz formállogikailag is kifejezetten érdekében állt, hogy ilyen választásra sor kerüljön. Sajnos nem mutato tt hajlandóságot az akkori ellenzék arra, hogy a jelölési folyamatban érdemben részt vegyen, és a jelöltek személyére pozitív reagálással élt volna. A másik problémája ennek a javaslatnak az, hogy kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok esetében a jelölőbizottság az az egyetlen tér, helyszín, politikai egyeztetési forma, ahol az ellenzéknek van beleszólási lehetősége a jelöltállításba, amennyiben nem a benyújtott határozati javaslat szerint kerül elfogadásra a jelöltállítás mechanizmusa. (21.40) Ugy anis a jelenlegi forma azt tartalmazza és azt biztosítja, hogy elnökjelöltté, alelnökjelöltté az válik, aki legalább öt bizottsági tag igen szavazatát megkapta. A jelenlegi javaslat szerint öt bizottsági tag igen szavazata a Fidesz és a KDNP bizottsági tag jainak szavazatával biztosított, azaz semmilyen módon nem szükséges az elnökjelölt, illetve az alelnökjelöltek állításához az ellenzék egyetlenegy pártjának sem az egyetértése. Ilyen értelemben tehát bizonyosan, akik benyújtották ezt a javaslatot, és akik megszavazták a számvevőszéki
