Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
1089 szakértői költségekről természetesen az Országgyűlés tartalékából, nem pedig a bizottság már elfogadott kereteiből fogunk gondoskodni. A már ismert módosításokkal azért ajánlom elfogadásra, a minél intenzívebb munka megkezdése érdekében a minél gyorsabb elfogadásra a határozati javaslatot, hogy valóban hozzáfoghassunk ahhoz a munkához, amelyre énszerintem a választóktól felhatalmazást kaptunk, hiszen az az alkotmány, amelyet felváltani kívánunk, saját maga is ideiglenesnek hívja magát. Am ikor húsz és fél évvel ezelőtt az akkori Nemzeti Kerekasztal az Ellenzéki Kerekasztaltárgyalásokat követően elfogadta a jelenlegi alkotmányt, és a Magyar Népköztársaság helyébe lépett a Magyar Köztársaság, megváltoztatva az államformát és a kormányformát, akkor is ideiglenesnek gondolta az akkori jogalkotó az alkotmányt. Mondhatjuk azt, hogy több mint húsz év után összegyűlt annyi tapasztalat az alkotmányos intézmények, az alkotmány egészének a tekintetében, amely alkalmat és indokot ad a felülvizsgálatra. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy az alkotmányt illetően az Alkotmánybíróság húszéves gyakorlata is rendelkezésre áll, s ha szabad, a kettőt majd egységben kell nézni és vizsgálni. Az alkotmány értelmezésének, az alkotmányos intézmények funkcióin ak és egyéb, az alkotmányból talán hiányzó és nem részletezett szabályozásnak a tartalmi elemeit az Alkotmánybíróság több mint húszéves munkája képezi. Mindezekre figyelemmel, tisztelt képviselőtársaim, még egyszer kérem, hogy a mai általános vita eredmény eképpen, a majdani részletes vita lezárása után fogadjuk el ezt a javaslatot, és arra invitálok mindenkit, hogy vegyenek részt ebben a valóban érdemi munkában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönö m képviselő úr expozéját. A kormánynak lenne lehetősége tízperces időkeretben felszólalni, de nem látom a teremben a kormány képviselőit. Meg kell jegyeznem, a tárgyalásnak jelen esetben nem akadálya, hogy a kormány képviselője nincs jelen a parlamentben. Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi bizottság álláspontjának és a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a szót Szakács Imrének, a bizottság előadójának. DR. SZAKÁCS IMRE , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság mai ülésén megtárgyalta a határozati javaslatot, s a vita lefolytatása után mind a tárgysorozatbavételről, mind pedig az általános vitára való alkalmasságról döntött. 20 igen, 1 nem és 5 tartózkodó szavazattal mind a két esetben támogatta az alkotmányügyi bizottság a határozati javaslat Ház elé kerülés ét. Mint említettem, a vitában többségi vélemény is kialakult. Egyrészről a vita során felmerült, hogy talán a parlamenten kívüli civil szervezeteket és a társadalom szélesebb körét is be kellene vonni abba a folyamatba, ami az új alkotmány megalkotásához kapcsolódik. A többségi vélemény során elhangzott, hogy az 1994es és 1998as alkotmányozási folyamatban kétlépcsős, kétfordulós alkotmánymódosítási és alkotmányozási folyamat volt a parlamentben. Ennek megfelelően a lehetőség most is megvan, hogy ez két f ordulóban történjen. A többségi vélemény szerint a hatályos alkotmány is az alkotmányozási folyamat letéteményesének az Országgyűlést jelöli meg, hiszen az alkotmány megalkotására az Országgyűlés, a parlament jogosult, ezt neki kell megtennie. Az is elhang zott a többségi vélemény kifejtése során, hogy a kétfordulós tárgyalás lehetőséget ad arra, hogy a két forduló között egy szélesebb körű kvázi társadalmi vita lefolytatására is sor kerülhet, azaz a parlamenten, a parlamenti pártokon, frakciókon, parlamenti képviselőkön túl a társadalom egy olyan szélesebb köre véleményének a megismerése és alkotmányozási folyamatba történő bevonása is megtörténhet ezzel a módszerrel, ami 1994 és 1998 között működött. Ugyanakkor az
