Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
144 Nagyon fontos kérdés, hogy ha elindul a gazdasági növekedés, milyen ágazatokat, milyen irányokat fejlesszünk. Éppen ezért gazdasági szerkeze ti szempontból is kiemelten fontos a 40 százalékos cél rögzítése, mert ez kényszerítheti ki azt, hogy a gazdaságszerkezetben a jövőbeli versenyképesség irányába történjen elmozdulás, ne azokat az ágazatokat preferálja a fejlesztés, amelyek klímavédelmi sze mpontból nem támogathatók és nem elfogadhatók. Beszéltek többen előttem arról, hogy a 2008as adatokhoz képesti hiányzó közel 10 százalékos kiadáscsökkentés 2020ra, ha az energiamérleget tekintjük, a háztartások és a kommunális típusú energiafelhasználás esetében is megnyerhető. Sokan mondják azt, hogy eddig is mindig az ipar volt az, amelyik a veszteségeket elszenvedte, és bár beszélünk róla, hogy a háztartások esetében hatalmas tartalékok vannak, felteszik a kérdést, miért nem itt alakult a széndioxidk ibocsátás pozitív irányba, vagyis miért nem csökkent a kibocsátás. Nos, azt gondolom, azért, mert nem működnek az érdekeltségi rendszerek Magyarországon. Éppen azért is létkérdés, hogy ambiciózus célokat tűzzünk ki, hogy egyértelmű szándék legyen minden sz ereplőben a tekintetben, hogy a kívánt célokhoz megfelelő érdekeltségi mechanizmusok párosuljanak. Ha nincs érdekeltségi mechanizmus, a lakosság nem érdekelt a kibocsátáscsökkentésben, ha nincsenek források az ehhez szükséges technológiai fejlesztésre és b eruházásra, soha nem lesz előrelépés. Én ezért azt gondolom, azért is fontos, hogy az ambiciózus célok megvalósuljanak, mert igenis a gazdasági szereplőknek így jelenik meg az érdekeltsége, az energialobbinak is így jelenik meg az az érdekeltsége, hogy par tner legyen a kibocsátáscsökkentés egyéb területen meglevő tartalékainak érdekeltségi alapon való támogatásában, segítésében, a technológiai fejlesztésekben, a szükséges források biztosításában és az összes többi, ezt segítő folyamatban. Ugyanez a helyzet a megújuló energiaforrások tekintetében. Nagyon le vagyunk maradva, ha az ütemes terveket nézzük, e tekintetben is meggyőződésem szerint az érdekeltség az, ami az előrelépést akadályozza. Fontos konkrétum a törvényben a klímavédelmi célokat szolgáló pénzüg yi források megteremtésének egyértelmű szándéka. Többek között például a termékdíjvitában elmondtam én is és mások is, egész addig nem fog érvényesülni az az elv, hogy a szennyező fizet, amíg a szennyezésből származó bevételeket nem elkülönített alapba hel yezzük, és ezekből az alapokból nem a szennyezés csökkentését, az ehhez szükséges technológiai fejlesztést fogjuk finanszírozni. Amíg nincs a termékdíjbevételeinkből elkülönített alap, hanem befolyik a költségvetésbe és mindenféle költségvetést finanszíroz , addig nem lesz sikeres az ezzel kapcsolatos politikánk. Ugyanez a helyzet itt is, a klímavédelem elkülönített alapja, ennek az alapnak a kiegészítő forrásai az emissziókereskedelem kapcsán elegendő forrást jelenthetnek ahhoz, hogy az ambiciózus célok tel jesítéséhez szükséges kiadások fedezetét megteremtsük, a hitelgaranciákat biztosítsuk, a technológiai fejlődés, fejlesztés bekövetkezzen a gazdasági szereplőknél és a háztartásoknál egyaránt. A következő fontos konkrétum a törvényben, amelyik megjelenik, a zöldterület egyértelmű védelmének kimondása. A törvény 8. §ának (2) bekezdése “tilos” szót használ e tekintetben. Úgy gondolom, ez egy olyan eredmény, amit fontos használnunk, amit fontos érvényesítenünk; soha nem tudtuk. Beszélünk arról, hogy a művelésb ől kivont területek aránya Magyarországon nő. Beszélünk arról, hogy a zöldterületek védelme a városokban nem érvényesül a gyakorlatban. Ez a törvény egyértelműen kimondja, még egyszer mondom, a 8. §ban, hogy ha valahol csökken a zöldterület, azt azonnal p ótolni kell ugyanolyan arányban, illetve meg kell akadályozni az indokolatlan csökkenést. Szintén konkrétum a törvényben a kutatásfejlesztés kiemelt támogatása, illetve a kutatásfejlesztésre fordított hazai forrásokból 10 százaléknak a klímavédelemhez ka pcsolódó kutatásfejlesztésre való elkülönítése. Technológiai fejlesztésről, fejlődésről csak akkor beszélhetünk, ha ennek megvan a finanszírozási alapja, ehhez pedig források kellenek. Kutatásfejlesztésről is mindenki szeret beszélni, ebben is konszenzus van, a források biztosításában már kevésbé van.
